Vállalati belső ellenőrzés [antikvár]

9 A VÁLLALATI BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA A gazdaságirányítás új rendszerében nagymértékben megnőtt a vállalatok önállósága. A termelés és értékesítés kockázata most a vállalatra hárul. A vállalatvezetésnek kell a jogszabályi keretek között eldöntenie, hogy mit, mennyit, milyen eszközökkel állít elő, illetve milyen áron értékesít. Az új irányítási rendszer nagyobb kockázatot és egyben több felelősséget rótt a vállalatokra, egyúttal ez a kockázat és felelősség új tartalmat is kapott. Korábban a felelősség elsősorban a központi utasítások végrehajtására vonatkozott. Minél részletesebbek voltak ezek a felülről kapott intézkedések, annál inkább kidomborodott a felelősség adminisztratív jellege és egyre jobban elsikkadt a felelősségnek az az oldala, amely a kezdeményező munka, az önálló döntések gazdasági következményeit mérlegelte. A múltban a döntés és a végrehajtás elvált egymástól. Ez azt jelentette, hogy más volt felelős a döntésekért és más a végrehajtásért. Jelenleg azonban a vállalati vezetők felelőssége nem osztható meg az Irányító szervekével. A vállalatok alapjában maguk viselik egész gazdálkodásuk, tervezésük, fejlesztésük, munkájuk hatékonyságának és a piac értékítéletének gazdasági következményeit. A vállalat vezetője nemcsak - és nem elsőiUegesen — az utasítások végrehajtásáért felel, hanem saját gazdasági döntéseiért is. Vállalnia kell nemcsak annak következményeit amit megtesz, hanem annak is, amit elmulaszt megtenni. A hibák, mulasztások gazdasági hátrányokban, jövedelmezőség csökkenésben, műszaki elmaradásban nyilvánulnak meg, aminek a megelőzése és a hátrányos következmények mielőbbi kiküszöbölése a vállalatvezetés alapvető érdeke. Ennek a vállalatvezetési tevékenységnek fontos segítő eszköze a belső ellenőrzés. A vállalati nyereség érdekeltség a belső ellenőrzés fokozására ösztönzi a vállalatokat. Nyilvánvaló, hogy gyorsabban fejlődik az a szervezet, amelyik saját hibáit időben felismeri, kijavítja és ezáltal színvonalasabb, jövedelmezőbb gazdálkodást valósít meg. A gazdasági mechanizmus reformja következtében tehát a vállalati belső ellenőrzés - ezen belül a revizori szervezet - munkájának jelentősége nagymértékben megnövekedett. Ezért írta elő a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló 40/1967. (X. 13.) számú kormányrendelet, hogy a gazdálkodó és költségvetési szervek vezetői hatékony belső ellenőrzésről kötelesek gondoskodni. A kormányrendelet a belső ellenőrzés célját abban jelölte meg, hogy segítse a) a vezetés hatékonyságát, a gazdaságos működést, b) a társadalmi tulajdon védelmét, továbbá