Vállalati gazdaságtan [antikvár]

BEVEZETÉS Aki a témában valamennyire is jártas, az tudja, hogy ma Magyarországon menynyire nem hálás dolog vállalatokról oktatni, s mág inkább azok működési elveiről tananyagot írni, hiszen a tervgazdaságtól a piacgazdaság felá tartó úton haladó vállalatok elmélete napjainkban távolról sem nevezhető leülepedett, zárt rendszernek, az elmélet leginkább a valóság feltárás, a kutatás stádiumában tarto'zkodik. A jegyzet azokat az általános ismereteket tárja fel, amelyek az emberi termelőmunka kereteit adó szervezetek, a vállalatok működésének, a gazdaságban elfoglalt helyének megértéséhez szükségesek. A vállalati gazdaságtan a vállalatok működését lényegében saját érdekeiket érvényesítő, saját céljaikat követő szervezetek (embercsoportok) döntési alternatíváinak, környezeti kapcsolatrendszerük törvényszerűségeinek elemzésével mutatja be. Az állami szerepvállalás mértékének csökkenése, a magángazdálkodói szféra kiterjedése, az egyidejűleg zajló politikai és gazdasági reformfolyamatok hatására rohamléptekkel változó vállalati gyakorlat elméleti hátterének valameny-nyire stabilnak látszó téziseit feldolgozni: ez a jegyzet általános célja. Célja továbbá gyakorlati ismereteket nyújtani a hallgatóknak a vállalatok működéséről, a működés feltételeiről, a gazdálkodás követelményeiről. A jegyzet végső célja: olyan vállalattal kapcsolatos tudásanyag és szemléletmód kialakítása, amely segít a leendő üzletembereknek a vállalati, üzleti élet mindennapi útvesztőiben való eligazodáshoz. A tananyag összeállításánál a fenti céloknak való megfelelés mellett a főiskolai képzés célját és a gazdasági gyakorlat napi igényét is szem előtt tartottam. A jegyzet először a vállalat fogalmával ismerteti meg az olvasót, majd a vállalati környezet legfontosabb hatótényezői - az állam gazdasággal kapcsolatos tevékenységének, valamint a piaci kapcsolatoknak - vizsgálatával folytatódik. Ezután tér rá az anyag a vállalat belső életének, erőforrásfelhasználó-kibocsátó tevékenységének elemzésére, melyben először a termelőmunkához szükséges erőforrásokat (állóeszközök, forgóeszközök, munkaerő).veszi számba, majd pedig azok felhasználásának hatékonyságát (költségek, ráfordítások versus árak, bevételek)vizs-gálja. A témát a vállalat fejlesztési funkciója, a beruházások témaköre zárja le, amely egyben a'68-as reformtól tartó időszak csupán napjainkban változni látszó ^aternalisztikus.állam-vállalat kapcsolatát igyekszik bemutatni. Az egyes témák feldolgozottsági foka különböző, hiszen a főiskolai tantárgyak egymásra épülése miatt olyan témákkal, mint például a piac vagy az ár az alapozó tárgyak (pl. Közgazdaságtan) során a hallgató már találkozott, vagy a későbbiekben a külkereskedelmi szaktárgyak (Külkereskedelmi ügyletek. Nemzetközi marketing, Üzleti pénzügyek stb.) tanulásakor találkozni fog. Megemlíteni tartozom, hogy néhány téma esetében támaszkodtam a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen nemrégiben megjelent Vállalatgazdaságtan kéziratra. Az egyes gondolatok kifejtésének módjában, a tárgyalás stílusában, a témakörök összeállításában, azok arányaiban bőven maradt csiszolni való. Bízom mégis abban, hogy akik a jegyzetet elolvassák, méltányosan, tárgyilagosan ítélik meg a szerző tananyagalkotási erőfeszítéseit. Köszönettel tartozom a szakmai támogatásért a jegyzet lektorának, dr.Hauk Bélának, aki tanácsaival, kritikai észrevételeivel jelentősen segítette munkámat. Budapest, 1989. november