Vállalati gyűjtemények [antikvár]

vállalati gyűjtemények léte és gondolata, mint oly sok kezdeményezés az elmúlt száz évben, Amerikából indult ki. Akkor még nagyon kevesen ismerték fel, hogy befektetni a művészetekbe sokkal több, mint rövid távon pénzügyi hasznot nyújtó üzleti vállalkozás. A megtérülés közvetett, sokszor hosszú távú, de mégis mérhető, inkább a tekintetben, hogy milyen képet sugároz a meghatározó tulajdonosról, a vállalat céljairól és üzleti pozíciójáról. Mára fantasztikus gyűjtemények alakultak ki nemcsak az USA-ban, hanem világszerte. Ezek a kollekciók több esetben önálló életet is élnek, összekapcsolva a vállalat nevét az ízléssel és a vállalt értékrenddel is. Alkalmam volt látni például egy japán biztosítótársaság tokiói központjában Van Gogh parádés alkotását szerényen kiállítva a fogadótérben. Nagy öröm számomra, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon is alapvető változások tapasztalhatók. Ez a kiadvány abban a tekintetben is hiánypódó, hogy nemcsak általában enged teret a vállalati gyűjtemények témájának, hanem a széles nyilvánosság elé is tárja e kollekciók világát, megszüntetve azok kisebb-nagyobb mértékben rejtőzködő jellegét. Bevallom, sokszor tárgyalás közben ki-kisandítok egy kortárs vagy 20. század eleji, korábban nem vagy csak hallomásból ismert alkotásra. Mára a gondos kezekben épülő magyarországi vállalati gyűjtemények is kezdik betölteni legfőbb szerepüket. Nem csupán adómegtakarítási, vagy közvetlen befektetési, illetve üzleti célokat szolgálé, eredeti vagy vonzó tárgyak gyűjtemény® ezek - a vállalati mérlegben meghatározott értékkel -, hanem alapvetően ennél többet képviselnek. A gyűjtemény üzenet, árulkodó jel az olyan üzleti környezetről, ahol sokszor komoly gazdasági döntések születnek, de nem feledkeznek el a szélesebb felelősségvállalásról sem. A társadalomért, a fenntartható fejlődésért, az üzleti környezetért, a munkatársakért és a széles értelemben vett közügyekért vállalt felelősségről Tapasztalataim is alátámasztják, hogy az értő kézzel válogatott gyűjtemény az üzleti tárgyalások hangnemére éppúgy hatással van, mint magukra az üzleti döntésekre, nem is beszélve a munkatársak felé irányuló gesztusról. Több példát ismerek arra, hogy a közszemlére tett vállalati gyűjtemények vagy a vezetői dolgozószoba falán lévő érték segített létrehozni azt a bizalmat, amely nélkül jó üzlet, de különösen hosszú távú, kölcsönös érdekeken alapuló jó üzlet nincs. Azt az élményt is megoszthatom önökkel, amikor egy kritikus helyzetben az egész vállalat életét pozitívan befolyásoló munkatárs közreműködéséért a tulajdonos egy Vaszary-képet emelt le a falról és adott át neki. Nyilván nem ez az általános gyakorlat, de jól tükrözi azt a körforgást, amely az üzlet, az üzleti érdekek, az üzletfelek mint partnerek, és a munkatársak mint a közös értéket előállító szakemberek között fennáll. Ezek egyensúlya nélkül nincs hosszú távon fenntartható sikeres üzlet egy olyan világban, ahol a konkurenciaharc határok és egyre inkább földrajzi elhatárolódás nélkül zajlik. A vállalati gyűjtemények léte, bemutatása, és így mintegy megosztása a munkatársakkal és az üzletfelekkel, több mint üzenet: hitvallás azokról az értékekről, amelyeket a meghatározó tulajdonos, a menedzsment és a vállalat vall a mindennapok során is. (A szerző az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke.)