Vállalkozásindítás, vállalkozói hajlandóság, és a vállalkozási környezeti tényezők alakulása Magyarországon a 2000-es évek első felében [antikvár]

Közismert tény, hogy Magyarországon 2004 végére a Statisztikai Hivatal által regisztrált vállalkozások száma majd 1,2 millió, a regisztrált vállalkozások száma pedig több, mint 900 ezerre rúgott. Az 1000 főre jutó cégek száma alapján az élbolyba tartozunk, majd harminc százalékkal meghaladva az Európai Unió átlagát. A kis- és középvállalati szektor jelentőségét nehéz lenne tagadni: ezek a cégek termelik a hazai GDP több, mint 40 százalékát, és alkalmazzák a versenyszféra foglalkoztatottjainak majd kétharmadát. Természetesen köztudott az is, hogy számosságuk ellenére a hazai kkv-k számos problémával küszködnek: dominálnak a túlaprózódott, túl kicsi mikro-vállalkozások, gyenge a versenyképesség, alacsony szintű a megújulási, innovációs hajlam. Ugyanakkor az úgynevezett szürke és fekete gazdaság által a GDP több, mint 25 százalékára becsült termelés, szolgáltatás, és a nem kellően szabályszerű vagy akár egyenesen illegális foglalkoztatás döntő része is a kisvállalatok tevékenységének tudható be. Ez az ellentmondás végigkíséri kkv politikánkat is: a növekedni, fejleszteni akarók támogatása és a fekete gazdasági tevékenység kifehérítésének szándéka a jelen gazdaságpolitikának is súlyos dilemmát jelent. A vállalatok abszolút száma mellett fontos az is, hogy az új munkahelyet nagy számban teremtő és a megújulás motorjainak tekinthető újonnan létrehozott cégek, vállalkozások száma hogyan alakul a gazdaságban. A rendszerváltás első időszakában, az 1990-es évek elején a hazai vállalkozások száma robbanásszerűen növekedett, egyes években a dinamika elérte a 30 százalékot is. Az 1990-es évek második felére ez a növekedési trend megtört, és 2- 4 százalékos méretűre csökkent. 1996-ot kivéve azonban a regisztrált vállaltok száma rendre meghaladta az előző évi értéket. A gyengülő vállalkozásindítási hajlandóság párosulva a vállalati csődök számának felfutásával 2000-es években ahhoz vezetett, hogy a vállalatok számának változását mutató növekedési dinamika tovább lassult, 2004-re pedig a regisztrált vállalatok számának csökkenését észlelhettük. Milyen okokkal magyarázható a hazai vállalkozói hajlandóság látható visszaesése? Vajon hazai specifikus tényezők, általános fejlődési okok vagy a magyar gazdaságot érintő globális változások vezettek a gyengülő eredményekhez? Hol helyezkedünk el nemzetközi összehasonlításban a vállalkozói aktivitás szempontjából? Ezek azok a felmerülő kérdések, amelyeket az itt szereplő tanulmányok, legalábbis részben, magyarázatot szeretnének adni egy nemzetközi kutatás, a Global Entrepreneruship Monitor (GEM) adatai, eredményei segítségével.