Vállalkozások készpénztartási szokásai és házipénztárának állománya [antikvár]

A tanulmány két viszonylag jól körülhatárolható kérdés vizsgálatának eredményeit foglalja össze.' Egyfelől a gazdálkodó szervezetek és ezeken belül a vállalkozások kezében lévő készpénzállomány nagyságát és arányát kívántuk minden eddig elérhető becslésnél pontosabban meghatározni empirikus módszerekkel, másrészt vizsgálni kívántuk azt, hogy a vállalkozások készpénztartásában meglévő különbségek a vállalkozások milyen jellemzőivel függnek össze. Mindkét kérdés vizsgálatát a magyar gazdaság mikroszinten lezajló átalakulása és ettől nem függetlenül a makrogazdasági folyamatok megfigyelésének igénye hívta életre. Ez ugyanúgy jelentkezik a gazdaságpolitikai döntések megalapozása, mint a közgazdasági elemzések oldaláról. A mikroszférában lezajló radikális átalakulásokról a statisztikai rendszernek is tudósítania kell, különben nem kaphatunk képet a változások mértékéről, sem pedig jellegzetességeiről. A tanulmány ezért - reményeink szerint - hozzá kíván járulni ahhoz, hogy releváns és megbízható statisztikai adatok álljanak rendelkezésünkre a vállalatok készpénztartással kapcsolatos magatartásáról. E cél elérését olyan empirikus közgazdasági elemzés szolgálja, amelyhez több adatforrást hívtunk segítségül. Ezek között lesz olyan, amelyet kifejezetten e kutatási feladat megoldása érdekében hoztunk létre, és lesz olyan is, amely más célból készült, de szempontunkból felhasználható. Az empirikus eredmények ismertetésén túl nem kerülhetjük el azonban azt sem, hogy a vállalkozások kész-pénztartásának elméleti kérdéseit ne érintsük. Ismert, hogy a rejtett gazdaság hatókörét becslő empirikus közgazdasági elemzések sokasága használja fel a makrogazdasági készpénzkereslet alakulását modelljeiben. A készpénzkereslet változása ezek szerint a rejtett gazdaság hivatalos gazdasághoz mért súlyának változására is fényt vet, mivel a rejtett gazdaságban lezajló A kutatás és az elvégzett adatfelvételek (interjúk és kérdőíves kikérdezés) koncepcióját a szerző dolgozta ki. A kérdőíves adatfelvétel technikai lebonyolítását a KOPINT-DATORG munkatarsai végezték, a tanulmányban közölt számítások a szerző nevéhez fűződnek. A kutatáshoz kapcsolodo interjúkat Letenyei László és Ádám Zoltán készítették. Köszönetet kell mondanom Bartha Attila-nak, Lackó Máriának, Lengyel Györgynek és Sík Endrének, akik segítségemre voltak a kutatas technikai feltételeinek megteremtésében. Köszönöm továbbá Patócz Évának a kutatas kulonbozo fázisaiban történt megbeszéléseink során tett hasznos észrevételeit és ötleteit, valamint Tóth Reka-nak a kutatás során kifejtett értékes és lelkiismeretes asszisztensi munkáját. Műhelytanulmányok