Vállalkozástan II. [antikvár]

Aki manapság vállalkozik, az vagy azért teszi, mert vérbeli üzletember, tehát tehetsége van hozzá, vagy - s ez a másik típus - kényszerből próbál szerencsét. A mozgatórugóktól függetlenül a vállalkozásba kezdők sikert szeretnének aratni, és természetesen igyekeznek elkerülni a kudarcot. Mi a titok nyitja? A válasz előtt egy ma már jó eredményeket elért külkereskedelmi tanfolyamot végzett hallgató szavait érdemes idézni: "Nagyon bánom, hogy nem az első vállalkozásom előtt tanultam meg ezt a szakmát, mert kellemetlenségtől megmenekülhettem volna, és bizony hamarabb boldogulhattam volna ezen a szép, de nagyon rázós pályán." Íme a válasz: szorgalommal, akarattal, tenni akarással, tanulással van esélyünk a sikerhez. A kiváló tehetségű embernek is szüksége van a mesterfogások elsajátítására és a tapasztalatok megszerzésére. Persze az is igaz, hogy a vállalkozások ott fejlődnek, ahol anyagilag segítik (adókedvezmények, stb.), erkölcsileg pedig elismerik. Erre többek között azért van szükség, mert bizony korunk embere a vállalkozó. Szerencsére mindenkinek garantált joga, hogy saját vállalkozásba kezdjen. Ha ez a lehetőség előrelátással, megfontoltsággal, korrektséggel, némi szerencsével és nem utolsósorban szakmai ismeretekkel párosul, akkor az egyén megvalósíthatja a terveit.