Vendéglátóipar gazdaságtana [antikvár]

A vendéglátóipar gyakori igénybevétele - a fejlett iparral, a magas termelékenységgel és életszínvonallal rendelkező országokban - a modern élet egyik fontos kisérő jelensége. Korszerű munkahelyek és intézmények ma már nem épülnek étkezőhelyiségek és büfék nélkül. A frekventált üdülő és kirándulóhelyek vendéglátóhelyei ma már tömeges méretekben feleslegessé teszik az útravalót. Az országutak mentén, a városok főútvonalain, közlekedési csomópontjain és lakótelepein a különféle fizetőképességű vendégek igényeinek és pénztárcájának megfelelő változatos szinvonalu vendéglátóhelyek széles hálózata működik. A turisták tömegei második otthonra találnak a szállodákban és egyéb szálláshelyeken. A vendéglátóipar korunk társadalmának és ezen belül gazdasági életének jelentős tényezőjévé vált. Megnövekedett igénybevevőinek száma. Hálózata kiszélesedett, berendezéseit modernizálta, differenciálódott szolgáltatásainak köre és szinvonala. Szocialista társadalmunk felhasználja a vendéglátóipar nemzetközi fejlődésének tapasztalatait a széles néprétegek kulturált ellátásának és szórakoztatásának megszervezésére. A szocialista országokban a vendéglátóipar a belkereskedelem egyik alágazata, illetőleg a vendéglátóipari szolgáltatások egy része /szálloda/ a kereskedelmi szolgáltatásoknál kerül elszámolásra az idegenforgalmi szolgáltatásokhoz hasonlóan. Ez az alágazat sajátos vonásokkal rendelkezik, amelyek indokolják, hogy a gazdaságtudományok differenciálódása során kialakuljon a vendéglátóipar önálló gazdaságtana. A közgazdasági szempontból jelentkező sajátosságok köréből elég ha utalunk az ipari-kereskedelmi-szolgáltató funkció együttes működésére, a kapacitáskihasználtság kiemelkedő jelentőségére, a kereskedelem átlagánál jóval nagyobb élő- és holtmunka igényre, a jövedelmezőség és gazdasági hatékonyság szóródására, a beruházások értékének és megtérülésének eltéréseire, a különféle szolgáltatási szinvonalakra, a differenciált árpolitikára stb.A vendéglátóipar számottevő gazdasági és társadalmi tényezővé válása vezetett ésszerű szervezésének és jövedelmező vezetésének tudományos igényű tanulmányozásához. E szükségletekből kiindulva alakult ki a szállodaipari üzemszervezés, a vendéglátóipari üzemgazdaságtan, majd a makro és mikro-szintü alágazati gazdaságtanok. Az első ilyen müvek az idegenforgalom klasszikus fogadóországaiban jelentek meg és ott alakultak ki a különféle - többek között felső - szintű szakosított tanintézmények is.