Bővebb ismertető
A jelenlegi, immár második Versenyképességi Évkönyv megjelenése segítséget nyújthat ahhoz, hogy az ország versenyképességét annak alakulásában is mérlegre tegyük. Ahogy a globalizálódás a gazdaság egyre újabb területeit éri el, úgy válik a globális versenyképesség a gazdasági tevékenység megkerülhetetlen mércéjévé. A versenyképességet legtágabb értelmezésében úgy tekintjük, mint azon tényezők összességét, amelyek a hazai cégek globális sikerességének előmozdításával az általános életminőség javítását eredményezik. A versenyképesség részben a költségek, ezen belül is kiemelkedő mértékben a munkaerőköltségek és az árak eredője, ugyanakkor tartósan javuló, s kiemelkedő gazdasági versenyképesség egyre kevésbé képzelhető el folyamatos termelékenységnövekedés és az azt megalapozó innováció nélkül.
A hazai cégek külpiaci sikerességének jelentősége ugyanakkor - főleg a hazánkhoz hasonlóan kisebb és felzárkózó nemzetgazdaságok esetében - nem szoríthatja háttérbe a globalizálódás másik, a külföldi működőtőke által képviselt dimenzióját. A versenyképesség csak megfelelő gazdasági környezet, infrastruktúra birtokában tartható fenn, és ebben a tekintetben az állam számottevő kompetenciával rendelkezik. Ez kijelöli a gazdaságpolitika kívánatos kereteit és lépéseit az üzleti környezet, így a versenyfeltételek, a munkaerőpiac, a fizikai értelemben vett infrastruktúra, az oktatás és a kutatás-fejlesztés, illetve az adózás tekintetében. E feltételek nemzetközi összehasonlításához, Magyarország pozíciójának érzékeltetéséhez, s időbeli alakulásának nyomon követéséhez is eszközt kíván nyújtani az évkönyv.