Vezetéstechnikai ismertető az alkotómunkáról, az alkotóról, az alkotás folyamatáról és körülményeiről [antikvár]

Társadalmunk átalakulása az elmúlt évtizedekben, a termelésben végbement változások, főként a nagy áttekintést és előrelátást igénylő tervezésnek a megnövekedett jelentősége nagy számú olyan embert kíván, aki új megoldási módokat képes létrehozni, az új feladatoknak megfelelően más nézőpontból tudja látni a helyzeteket. A kommunikáció tökéletesedő hálózata, a nagy információs anyag, a faladatok kiterjedése azt kívánja, hogy a társadalom és a termelés irányításában mind többen legyenek minden fokon alkotó emberek. A tudomány előrehaladása számos területen mutatta meg, hogy a nagy fejlődési lépések, a társadalom számára annyira jelentős változások legtöbbször nem a megtanult eljárások új helyzetben történő alkalmazásából fakadnak. A tudománynak ez az átalakulása, melynek tanúi lehetünk, azt kívánja, hogy minél többen rendelkezzenek - lehetőleg mindannyian rendelkezzünk valamilyen fokban - alkotóképességgel, azzal a sajátos készséggel, hogy a megszokottat ne tekintsük természetesnek, hanem a megtanulttól eltérően is tudjunk látni, a megszerzett ismereteinkre támaszkodva le tudjunk térni a járt útról. Ezt a belső folyamatot, az ismeretektől és az intelligenciától nem független, de ezeket mégis túllépő önálló, kreatív tevékenységet nevezzük alkotásnak. Már nem elegendő, hogy egy-egy ország kiemelt intézményeiben néhány tucat vagy néhány száz kiválasztottnak biztosítsák az alkotó önmegvalósítás lehetőségét. Egyre több embert kellene rávezetni arra, hogy új helyzetekben, ha kell, minden eddigi ismereteiken túllépve lássanak és döntsenek.