Világbank kézikönyv [antikvár]

Szakemberek széles körének érdeklődésére számot tartó kézikönyvet tart kezében az olvasó. Azokat a tapasztalatokat tartalmazza, amelyek 1982 óta, Magyarországnak a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba való belépése óta gyűltek össze, és amelyek hasznosíthatók mindazoknak, akik valamilyen formában kapcsolatba kerülnek ezzel az intézménnyel. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), közismert nevén: a Világbank, az ENSZ szakosított pénzügyi szervezete 1945-ben alakult, és jelenleg több mint 150 ország a tagja. Évenként 14-15 milliárd dollárnyi hitelt nyújt a fejlődő országoknak, zömében ipari, mezőgazdasági és infrastrukturális fejlesztésekre, illetve újabb szerkezetátalakító programokra. Megalakulását követően az IBRD több leányintézményt alapított, amelyeknek Magyarország is tagja lett. Ezek közül a legfontosabbak az IDA és az IFC. A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 1960-ban jött létre, és a legszegényebb fejlődő országoknak nyújt hitelt. Kölcsönei hosszú lejáratúak (30-50 év) és lényegében kamatmentesen kapják az érintett országok. Magyarország ebben az intézményben a fejlett országokkal közösen, segélynyújtó országként vesz részt 1985 óta. Az IFC, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság 1956-ban jött létre azzal a céllal, hogy az IBRD-nek a fejlődő országok gazdaságainak fellendítését szolgáló programjait támogassa. Míg a Világbank kormánygarancia mellett ad kölcsönt, addig az IFC a pénzpiacon szokásos feltételek mellett folyósít, elsősorban a magánszektor gazdálkodói számára. Magyarország 1985 óta tagja az IFC-nek, amely magyarországi vegyes vállalatoknak is nyújt kölcsönöket és tőkehozzájárulást. A Világbank-csoportba való belépésnek több célja is volt. Elsősorban az ország hitelképességének erősítése és exportpiacainak bővítése volt a cél. Az utóbbira a Világbanktagság kettős lehetőséget is nyújt. A kölcsönökből itthon megvalósuló fejlesztések révén bővülhetnek termelőkapacitások, felgyorsulhat a szerkezetváltás, javulhat az ipari és mezőgazdasági üzemek világpiaci versenyképessége, de a belépéssel újabb exportpiacok is megnyílhatnak, hiszen magyar vállalatok részt vehetnek a Világbank és az IDA által a tagországokban kiírt fejlesztési programok versenytárgyalásain. Ha hazai cég kapja a megbízást, szállításai ellenértékét készpénzben kapja meg. Néhány magyar vállalat már élt is ezzel a lehetőséggel. 1989 első felében például már csaknem 40 millió USD-nyi készpénzes világbanki export bonyolódott le, Magyarország belépése óta eddig több mint 150 millió USD. A világbanki tagság révén 1989 végéig összesen 19 Magyarországon megvalósítandó programmal kapcsolatban csaknem 2 milliárd USD értékben írtak alá kölcsönmegállapodást. Ezen túlmenően egyes programokhoz társfinanszírozás keretében, nagyrészt kereskedelmi bankoktól további több mint 1,2 milliárd USD értékű kölcsön felvétele vált lehetővé. A világbanki kölcsönök lejárata 15 év, a türelmi idő az új kölcsönök esetében a korábbi három évről öt évre növekedett. A kedvező lejáratok tényleges igénybevétele a programok gyors feltöltésétől és megvalósításától függ.