Bővebb ismertető
A szocialista kultúrforradalom korábban sosem tapasztalt méretekben kiszélesítette a művészetek iránt érdeklődők rétegét, s a művészettel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek vitái, a művészetelmélet új eredményei egyre nagyobb visszhangot keltenek a kulturált közönség mind tágabb köreiben. Ily módon az esztétika filozófiai elvontságú fogalmai is fel-felbukkannak társasági beszélgetésekben, baráti vitákban: az esztétika ezoterikus tudományból a közművelődés szerves részévé fejlődik társadalmunkban.Lexikonunk elsődleges célja az, hogy a maga lehetőségeivel minél hatékonyabban elősegítse ezt a fejlődést. Szerkesztésekor ezért azokat a szempontokat állítottuk előtérbe, amelyek a hazai közönség és az ismeretterjesztő jelleg igényeit reprezentálják. az esztétika tudománya immáron több mint kétezer esztendős múltra tekinthet vissza, s jelentősebb irányzatai közül nem egy akad, amelyiknek kategóriarendszere teljes kifejtés esetén önmagában is kitöltené kiadványunk terjedelmét. Az ismereteknek e szinte határtalan gazdagságából lexikonunk a címszavak válogatásában és megszövegezésében mindig az aktuális közönségigény által meghatározott információkat emelte ki.A marxista-leninista elmélet napjainkban különlegesen felgyorsult fejlődése egyrészt igen kedvező lehetőségeket nyújtott e kézikönyv szerkesztéséhez, hiszen módot adott arra, hogy a korábbi kiadványokhoz képest korszerűbb, gazdagabb képet nyújtsunk az érintett problémákról. Másrészt éppen ez a fejlődés késztet annak nyomatékos hangsúlyozására, hogy a lexikonban rögzített eredmények semmiképpen nem tekinthetők megfellebbezhetetlen dogmáknak. A kutatások jelen helyzetét kellett alapul vennünk: jórészt ez magyarázza az egyes témakörök kifejtésének aránybeli és színvonalbeli különbségeit.Felvettük a lexikonba a marxista esztétika minden fontosabb fogalmát, részletesebb kifejtést szentelve azoknak, amelyeknek elméletében a hagyományos kutatás letisztult, a marxizmus-leninizmus klasszikusainak alapvetéseire támaszkodó eredményeit mutathatjuk fel. Nem mellőztük azonban azokat a fogalmakat sem, amelyek vitáink kereszttüzében állnak: igyekeztünk minél objektívebben ismertetni az egymással szemben álló nézeteket, és elfogulatlanul megállapítani, hogy a viták eddigi eredményei melyik álláspont igazságát valószínűsítik meg.A szövegek kialakításakor előtérbe állítottuk a hazai közvéleményt leginkább érdeklő problémákat, a mai magyar szakirodalom legjobb teljesítményeit és legfigyelemreméltóbb vitaálláspontjait, de teret adtunk természetesen a külföldi marxista elmélet nálunk ismert vagy megismertetendő szempontjainak is, és olyan esetekben, amikor ez szükségesnek mutatkozott, nem mulasztottuk el, hogy röviden vázoljuk a polgári esztétikák vonatkozó gondolatmeneteit.
1943-ban született Budapesten. 1967-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–filozófia szakán. 1967 és 1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1975-ben a filozófiai tudományok kandidátusa volt.
Neki köszönhető több értékes mai magyar dráma, egyebek mellett Spiró György Csirkefej című darabjának színpadra segítése, dramaturgiai gondozása.1974-től 1986-ig az egyetem esztétika tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja volt. 1978 és 1982 között a Nemzeti Színház, 1982-től pedig a Katona József Színház dramaturgja volt.A Muzsika című folyóirat operakritikusa, a Holmi szerkesztőbizottsági tagja volt, valamint zenei kritikákat publikált az Élet és Irodalomban. 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1987-ben és 1990-ben is megkapta az országos színházi találkozó legjobb dramaturgiai munkájáért a kritikusok díját, 1988-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el.Életének 66. esztendejében, 2008-ban hunyt el.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Magánszínház (2009)
Díjai
Erkel Ferenc-díj (1988)