Könyvtárosok kislexikona [antikvár]

BEVEZETÉS Munkánk célja azoknak a kifejezéseknek a magyarázata, ismertetése, amelyek a könyvtárosok és a szakirodalmi tájékoztatással foglalkozók tevékenységével és a dokumentumokkal kapcsolatban felmerülhetnek. Ilyenek az általános dokumentumismeret szavai, a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó fogalmak, a könyv- és könyvtártörténet, a nyomdászat, a kötészet, az informatika és dokumentáció szakkifejezései, a szakmai jellegű rövidítések, a jelentősebb könyvtárak és tájékoztatási intézetek, valamint a könyvtári-informatikai folyóiratok nevei. A kiváló könyvtárosok, bibliográfusok, tájékoztató szakemberek tevékenységének ismertetése nem célunk; ez elsősorban az életrajzi lexikonok feladata. Személynév címszót nem talál munkánkban az olvasó. A terjedelem korlátozott volta miatt a könyvtárak és tájékoztató intézetek közül is csak azokat említjük meg, amelyeknek régi, értékes állományuk van, vagy különösen fontos szerepet játszanak a szakirodalmi és könyvtári ellátásban (országos könyvtárak, koordinációs központok stb.). A budapesti intézmények hivatalos nevük alatt, a vidéki és külföldi könyvtárak a telephelyükül szolgáló városnevek alatt találhatók meg. Külföldi városok nevét, ha van, magyaros formájában közöljük, tehát Bécs és nem Wien, Varsó és nem Warszawa. A külföldi testületek, intézmények nevét a magyar helyesírás külföldi nevekre vonatkozó szabályai szerint adtuk meg. Sok fogalom magyar és idegen elnevezés alatt egyaránt ismeretes (pl. könyvészet — bibliográfia). Ezeket oda osztottuk be, ahol — véleményünk szerint — az olvasó elsősorban fogja keresni azokat. A mellőzött formáról a legtöbb esetben utaló készült. Mivel valamennyi névváltozat mechanikus közlésére nem volt mód, a meg nem talált fogalmakat ajánlatos megkeresni szinonimájuk alatt is. Az általában rövidített formában vagy a nevükből készített betűszó alatt emlegetett intézmények és testületek szócikke a rövidített forma betűrendi helyére került, de teljes nevük helyén utaló található (pl. IFLA - International Federation of Library Associations and Institutions). Azoknál a fogalmaknál, amelyeknek szakmánkkal semmiféle kapcsolatban nem álló jelentésük is van, általában csak a szakmai vonatkozású értelmezést ismertetjük (pl. átírás, osztályozás). A betűrendbe sorolásnál - a könyvtári szabványnak megfelelően - a diakri tikus jellel ellátott betűk közül csak az ö-t és az ü-t soroltuk különállónak. A kettős betűket egyetlen betanel< tekintettük (tehát pl. a cs az összes c után következik). A besorolás a „szóhatár" szabályt érvényesíti (pl. a „cím tartozékai" előbb áll, mint a „címleírás").