Magyar agrártörténeti életrajzok I-III. [antikvár]

AJÁNLÁS „Valamint egyrészről méltányos, hogy egyes hazafiaknak a honi mezei gazdaság előmozdítása, vagy az e czélra alakult egyesület munkálkodásai körül szerzett érdemek hálás emlékezetbe fenntartassanak, úgy más részről, az utódokra nézve csak üdvös és buzdító lehet, ha elődeinek nagy, szép és dicséretes tettei mintegy örökségül fenntartatnak." Ezek a szavak csaknem másfél száz évvel ezelőtt, 1843- ban hangzottak el az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapszabályát jóváhagyó közgyűlésén, és érvényességüket ma sem vesztették el. Az említett közgyűlésen határoztak olyan emlékkönyv kiadásáról, melyben a magyar mezőgazdaság kiemelkedő egyéniségeinek érdemeit örökítik meg. Ez végül csak a múlt század utolsó harmadában valósult meg. GALGÓCZY Károly szerkesztésében 1879-1891 között öt életrajzi füzet, s ezekben 119 biográfia jelent meg. A század végén kezdődött meg SZINNYEI József 14 kötetből álló biográfiai lexikonjának kiadása („Magyar írók élete és munkái" Bp., 1891-1914), melyben jelentős számban szerepelnek agrárszakírók,illetve életrajzi adataik. A kiemelkedő jelentőségű állatorvosokat és állattenyésztők életrajzi adatait és műveik válogatott bibliográfiáját találjuk KOSSÁ Gyula: „Magyar állatorvosi könyvészet 1472- 1904." (Bp., 1904) című munkájában. A Magyar Tudományos Akadémia 1883-tól jelentette meg az „Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai fölött" elnevezésű sorozatát. mely az agrártudományok számos nagy egyéniségének nekrológját is közli. Szinnyei munkája folytatásának tekinthető GULYÁS Pál: „Magyar írók élete és munkái. Új sorozat." I-6. kötet. (Bp., (1939-1944) című összeállítása, mely kiegészíti Szinnyei adatait, illetve újabb életrajzokat ad közre, de sajnos csak a D betűig jutott el. Szép számmal találunk életrajzi összeállításokat - számos agrártudósét és szakemberét is - a Magyar Természettudományi Társulat különböző folyóirataiban. A legtöbb életrajzi méltatás persze a múlt század utolsó harmadától egyre inkább gyarapodó szaklapokban és -folyóiratokban található. A két világháború közölt több olyan munka jelent meg, amelyek az eddigieknél részletesebb és alaposabb mezőgazdasági biográfiákat - vagy azokat is - tartalmaznak. Ilyen RAPAICS Raymund több biológia-, illetve kertészettörténeti munkája. GESZTELYI NAGY László: „A homok hősei." (Kecskemét. 1938) című könyve, vagy BOROTVÁS Sándor két műve: „Közgazdasági művelődésünk kezdetei. (Bp.. 1938) és a „Nagy magyar gazdák" (Szeged, 1942). Nem hagyhatók figyelmen kívül az egyes intézmény történeti munkák sem.