Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon [antikvár]

Útmutató a lexikon kezeléséhez A Magyar Királyi Helytartótanács kezdeményezésére a XVIII. század második felében készült hivatalos helységnévtárhoz az alapfelméréseket a latin és görög szertartású katolikus egyházmegyék a Kaját területükre vonatkozóan betűrendben készítették el. A Bécsben székelő Magyar Udvari Kancellária kiegészítésként elrendelte, hogy az összes megyei hatóság állapítsa meg, a területén lévő helységek nevei - s nemzetiségek szókiejtését követve - fonetikusan hogyan írandók? Magyarország vonatkozásában /Erdély nélkül/ a jelen Helységnévlexikon is ebből az 1773-ból keltezett alapos felmérésből indul ki. További támpontként Lipszky Jánosnak az IHoH-ban Budán előállított munkája, Fényes statisztikai szótára, valamint a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnak az ország Pragmatica Sanctio korabeli állapotait összefoglaló kiadványa szerepelt. További jó szolgálatot tett Emich Gusztáv 1863-bon Pesten megjelent helységnévtára. A neoabszolutizmus kori helynevek írása és a korabeli közigazgatási reformok szerinti területi beosztás tekintetében a Birodalmi Törvénylap s az egykori kiadványok nyújtottak biztos eligazítást; majd mindvégig a Központi Statisztikai Hivatal hiteles kiadványai, valamint a helyi monográfiák. Teljes áttekintéssel vettük számba a kiemelkedő jelentőségű hazai térképeket: alapul azonban az 1912-ben megjelent részletes közigazgatási térkép szolgált, mert ez az 191o. évi népszámlálást feldolgozó magyar statisztikai kiadványokkal majdnem teljes összhangban áll. De felhasználásra került mindezen felül még a szomszédos országok számos idevonatkozó kiadványa és térképe is.