Mithologia [antikvár]

A mithologia azon regék (mithoszok) gyüjteménye, amelyek a népek őskorabeli isteneiről, hőseiről és más hasonló lényeiről szólnak. Ezeken kivül tartalmazza mindazt, amit ezen lényekről hittek, ismerteti e népek vallását és istentiszteletét (kultuszát) is. A tudományos mithologia e vallás és mithoszok eredetét, keletkezését is kutatja. - S mithologia legismeretesebb és legszebb része a görög mithologia. Amit a régi görögök isteneikről és hőseikről regéltek, azt ők igaznak, valónak tartották. Ma már senki sem hisz bennük, de mindannyian elismerjük, hogy a mithoszok a világirodalom legszebb regéi közé tartoznak. Épen szépségük miatt szivesen olvassuk s a müvészek: a szobrászok, festők és költők még ma is gyakran merítik tárgyukat a görög mithologiából. A régi népek, különösen pedig a görögök vallásának és mithoszainak keletkezésére vonatkozólag már az ókorban is háromféle nézet volt elterjedve. Az egyik szerint a régi bölcsek az emberek javítása és kormányzása végett találták fel. A másik szerint a mithologia alkotói a néppel némely természeti tények ismertét vagy a természetbölcselet némely nézeteit akarták közölni s ezt a koruknak sajátos kifejezésekben tették; eszerint tehát a mithoszok mindannyian allegoriák. A harmadik nézet szerint, mely a Nagy Sándor korában élt Euhemeros nevéhez fűződik (innen: euhemerismus), az istenek eredetileg az őskorban élt kiváló királyok és hősök voltak, akiket a későbbi nemzedékek mindinkább nagyobb mérvben dicsőitettek és végre istenekként tiszteltek.