Népszerű számítástechnikai kislexikon [antikvár]

Felső borítója megtört, kopottas. Előzéklapja kissé gyűrött, címlapja néhol foltos.
Minden ​kornak megvan a maga jellemző találmánya, mely visszahat saját korára. Ezeket a találmányokat a maguk idejében nagyra tartották, gyakran eltúlozva értékelték. 1842-ben pl. az iskolatábla feltalálóját az Egyesült Államokban úgy méltatta egy újság, hogy „az az ember megérdemli, hogy a tudomány legjobbjai közé sorolják, ha nem az emberiség legnagyobb jótevői közé”. 1942-ben a filmről írták: „A mozgókép a legforradalmibb eszköz a könyvnyomtatás feltalálása óta”. 1957-ben azt mondták a televízióról: „most már világos, hogy ebben rejlik a legnagyobb lehetőség az ismeretközlés fejlesztésére a könyvnyomtatás feltalálása óta”. 1962-ben: „A programozott oktatás az első lényeges műszaki újítás a könyvnyomtatás feltalálása óta.” 1973-ban az Unesco ezt jelenti: „A számítógép uralomra jutása olyan forradalmi változás alapjait teremti meg, amely csak az írás feltalálásához hasonlítható.” Ez utóbbi megállaptítás – úgy tűnik – nem túlzott. Századunk második felében a számítástechnika forradalmának korszaka köszöntött ránk, melynek hatása átjárja életünket az iskolától az otthonunkig, az ügyviteltől a gyártásig, az élet- és vagyonvédelemről a világűrkutatásig. A mai számítógépek megjelenése természetesen nem egyetlen kor, hanem az egész emberi társadalom fejlődésének eredménye. Az i. e. 82-ben a görög Antikythera bronz fogaskerekű szerkezetet készített, amelyet évszázadokon át csillagászati és hajózási számításokhoz használtak. Ez a csillagvizsgáló az analóg számítógép legrégibb emléke, melynek elkészítése igen hosszú, egészen a babiloni kultúriág visszanyúló fejlődésről tanúskodik.