Új Larousse diákenciklopédia [antikvár]

Elöljáróban ezt kell tudnod a Larousse Diákenciklopédiáról A Larousse Diákenciklopédiát, amit most a kezedben tartasz, 1991-ben az a nagy hagyományokkal rendelkező francia Larousse Kiadó bocsátotta útjára, amely 1866 óta ad ki szótárakat, lexikonokat, enciklopédiákat. Mint tudod, az enciklopédia az adott kor ismeretanyagát áttekinthető rendszerezésben összefoglaló mű. A mi esetünkben a rendszerezés alapjául a tartalomban jól láthatóan elkülönülő tíz nagy témakör - tíz, különböző színekkel jelzett nagybetűs címen szereplő fejezet - szolgál. Ezek a témakörök vagy önmagukban is megállva közlik a tudnivalókat (nézd csak meg Az emberi test című fejezetet!), vagy szakterületekre bomlanak, amelyeket a tartalomban vastag betűs alcímekkel emeltünk ki. A Természettudományok fejezetén belül például négy alcímet találsz: Az égbolt és az Univerzum, A Föld, Állatvilág, Növényvilág. Általában e szakterületeken belül is külön (többnyire oldalpáronként) tárgyalunk bizonyos tematikailag vagy az időrendiség miatt szorosabban összetartozó történéseket, jelenségeket, fogalmakat. Az Állatvilágon belül például külön oldalpárokon találod a táplálékláncnak, az emlősöknek vagy éppen a rovaroknak a leírását. Máshol folytatólag közöljük az ismereteket: A világ országai című részben például az országokat földrészenként csoportosítottuk, majd az egyes földrészeken belül betűrendben követik egymást az országok. Ez változás a korábbi kiadáshoz képest, amely az országok méretét vette alapul a sorrendbe állításnál, de reményeink szerint megkönnyíti a keresést. Az enciklopédia előző kiadásában ráadásul Európán belül összetartozó egységként kezeltük a volt Szovjetunió, illetve a helyette létrejött Független Államok Közössége tagországait, amelyek ily módon az Európáról szóló rész legelején kaptak helyet mint a legnagyobb területű államot alkotó országok, noha ezt az egyes önálló, egymáshoz és a közösséghez olykor csupán laza szálakkal kötődő köztársaságok esetében sem területük nagysága, sem pedig földrajzi elhelyezkedésük nem indokolja, lévén egy részük ázsiai ország, amelyeket ezúttal Ázsiánál mutatunk be. A két földrészen átívelő országok esetében a hovatartozást illetően elsősorban a népesség Európa és Ázsia közötti százalékos megoszlására voltunk tekintettel (így soroltuk Európához Oroszországot, Azerbajdzsánt és Grúziát, ahol a lakosságnak több mint a fele az európai részen él, ugyanakkor Kazahsztánt Ázsiánál ismertetjük). Kivételt tettünk Örményországgal, amelynek kulturális alapon, a hagyományokhoz igazodóan Európához sorolását megtartottuk, noha földrajzilag Ázsiában található, sőt a korábbi kiadásoktól eltérően Ciprust és Törökországot is átsoroltuk Európához, hiszen Ciprus az Európai Unió tagországa, Törökországgal pedig folynak a tárgyalások a tagság ügyében. Ugyancsak a folytatólagos közlés módszerét alkalmazzuk mindenütt, ahol a közelmúlt eseményeivel egészítettük ki a már meglevő krónikát, természetesen kronologikus sorrendben, illetve azokon a helyeken is, ahol alkotóművészeket mutatunk be, betűrendben. Napjainkban szinte percről percre változik a világ. A francia kiadás szövegét már 1999 szeptemberében, a második magyar kiadás szerkesztési munkáinak lezárásakor is kiegészítettük a legfrissebb adatokkal, de bizony ezek egy része is megváltozott, mire a könyv valóban megjelent és eljutott az olvasók kezébe. Ugyanezt tettük most is: ez a kiadás, amelyet a kezedben tartasz, a 2006 május-júniusában hozzáférhetővé vált adatokkal felfrissítve került a nyomdába, de egészen biztos, hogy máris vannak benne olyan információk, amelyeken azóta túllépett az élet. Reményeink szerint azonban talán kárpótolnak a kiegészítő magyar anyagok: találsz köztük cikkeket, máshol meg magyar vonatkozású adatok, illusztrációk segítik alaposabb tájékozódásodat. Bízunk benne, hogy szívesen és haszonnal forgatod majd ezt a sok-sok színes képpel illusztrált kötetet. Az izgalmas, újdonságokat kínáló, sok kalandra, felfedezésre csábító kalauz böngészéséhez jó szórakozást kíván.