kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adler Guido - Zenei Lexikon I-II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/850/4661850.jpg "Adler Guido - Zenei Lexikon I-II. [antikvár]")
Zenei Lexikon I-II. [antikvár]
Adler Guido, Bartók Béla, Brailoiu Constantin, Chybinski Adolf, Curt Sachs, Czebe Gyula, Enders Hans, Erwin Felber, Fábián László, Gombosi Ottó, Guido Pannain, Hammerschlag János, Harmat Arthur, Henry Prunieres, Horváth Endre, Isoz Kálmán, Kálmán György, Kerényi György, Kereszty István, Kodály Zoltán, Lajtha László, Lányi Viktor, Liebermann Pál, Mahmud Baghib, Major Ervin, Meszlényi Róbert, Molnár Antal, Moser Hans Joachim, Oskar Riesemann, Otakar Zich, Popper Irma, Sirola Bozidar, Szamosi Lajos, Sztankó Béla, Tobias Norlind, Toivo Haapanen, Varró Margit, Waldbauer Imre, Zalánfy Aladár
Részlet a kötetből:"Amint hangjelzés, a korai középkor betűkótairásban a hangsor kiindulópontját jelöli, a 16. század óta temperált alaphangsorunk 6. főhangját. Franciaországban és Olaszországban ezt a hangot a la szolmizációs szótaggal jelölik. - Mint a hangszerek hangolásának bázis-hangja már a régi görögöknél szerepel (kithara-hangolás), de abszolut hangmagasság fogalma nélkül. Ma internacionális érvényű alapja a hangszerek hangolásának (az 1885-iki bécsi akusztikai konferencia, határozata...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9400 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:"Amint hangjelzés, a korai középkor betűkótairásban a hangsor kiindulópontját jelöli, a 16. század óta temperált alaphangsorunk 6. főhangját. Franciaországban és Olaszországban ezt a hangot a la szolmizációs szótaggal jelölik. - Mint a hangszerek hangolásának bázis-hangja már a régi görögöknél szerepel (kithara-hangolás), de abszolut hangmagasság fogalma nélkül. Ma internacionális érvényű alapja a hangszerek hangolásának (az 1885-iki bécsi akusztikai konferencia, határozata szerint a 870 egyszerü, vagyis 435 kettős rezgés utján létrejött egyvonalas a az internacionális kamarahang) s kevés kivétellel a hangvillák hangolásának is. Elméleti müvekben A az A-dur-hármashangzatot, a az a-moll hármashangzatot jelenti; a dualista harmóniarendszert követő müvekben a + az A-dur hármashangzat, a az a-tól lefelé számitott d-moll hármashangzat jele; utóbbit egyesek az a-moll jelzésére használják."
Termékadatok
Cím: Zenei Lexikon I-II. [antikvár]
Szerző:
Adler Guido
,
Bartók Béla
,
Brailoiu Constantin
,
Chybinski Adolf
,
Curt Sachs
,
Czebe Gyula
,
Enders Hans
,
Erwin Felber
,
Fábián László
,
Gombosi Ottó
,
Guido Pannain
,
Hammerschlag János
,
Harmat Arthur
,
Henry Prunieres
,
Horváth Endre
,
Isoz Kálmán
,
Kálmán György
,
Kerényi György
,
Kereszty István
,
Kodály Zoltán
,
Lajtha László
,
Lányi Viktor
,
Liebermann Pál
,
Mahmud Baghib
,
Major Ervin
,
Meszlényi Róbert
,
Molnár Antal
,
Moser Hans Joachim
,
Oskar Riesemann
,
Otakar Zich
,
Popper Irma
,
Sirola Bozidar
,
Szamosi Lajos
,
Sztankó Béla
,
Tobias Norlind
,
Toivo Haapanen
,
Varró Margit
,
Waldbauer Imre
Zalánfy Aladár
Kiadó: Győző Andor
Kötés: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.)
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............