A cukorrépa-termesztés agrotechnikai irányelvei [antikvár]

Előszó A répacukorgyártás és ezzel együtt a cukorrépa termesztése két évszázados múltra tekinthet vissza. Magyarországon is közel 150 éve foglalkoznak ennek o fontos Ipari növénynek a termesztésével és Ipari feldolgozásával. Az elmúlt évtizedekben a répacukorgyártás az élelmiszeripar nehéziparává, a cukorrépa termesztése pedig a gazda, a gazdálkodás színvonalának mércéjévé vált. A cukorrépa termesztése a 70-es évek második felére gépesített nagyüzemi technológiót megvalósító ágazattá fejlődött. A technológiai megújulást a kukorica termesztésében forradalmi változásokat hozó CPS technológiához hasonlóan, itt is a komplett gépesítés és a hozzákapcsolódó részletesen kidolgozott és ellenőrzött technológia meghonosítása teremtette meg. A cukoripar és a répatermesztők kapcsolatában a termeltetési munka mindig meghatározó volt. Az első gépeket, a répa számára kikísérletezett komplex műtrágyát és a gépesített répatermesztés technológiáját mind mind a cukoripar termeltetési szakemberei terjesztették el a gazdálkodók között. Nem véletlen az sem, hogy a Cukoripar már 1975-ben megbízást adott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Földműveléstani és Növénytermesztési tanszéke számára a cukorrépa-termesztés technológiájának fejlesztését szolgáló kutatások, vizsgálatok és elemzések elvégzésére, hogy az ország belső cukorellátása hazai termelésből biztosítható legyen. Az azóta eltelt időszakban rendszeresen jelentek meg szakmai kiadványok és a komplett technológiát bemutató tanulmányok, biztosítva az ágazatban dolgozó szakemberek szakmai továbbképzését, a legújabb kutatási eredmények gyakorlati elterjesztését. Az elmúlt időszakban a szakmai műhely szerepét a Sopronhorpácsi Kutatóintézet, majd annak jogutóda a Beta Kutató Kft. vette át. IVIunkájukat a rendszerváltást követő mezőgazdasági változások nagyon megnehezítették. A nagyüzemi gazdálkodás formái mellett megjelentek az egyéni vállalkozók, a családi gazdaságok is. A területek elaprózódása a szakmai színvonal csökkenésével is járt, a termesztéstechnológia betartása másodlagos lett. Sajnos ez a termelési eredmények csökkenését, a minőség romlását eredményezte. Az ágazat tőkeigényessége viszont megköveteli az eredményességet, mert ellenkező esetben a gozda csődbe kerül, A 90-es évek második felére ismét koncentrálódni kezdett a termesztés, megkezdődött a répatermesztésben jártas, abban eredményeket felmutató termelői kör ismételt kialakulása, Ez a kör azonban már nem homogén, megtalálható benne a néhány hektáron termelő családi vállalkozás, az igazi farmot működtető közép vállalkozó és a különböző : ti.! ¦1