Bővebb ismertető
A hazai agrárgazdaság fejlődésében az Európai Unióhoz történő csatlakozás az újkori történelem egyik legnagyobb fordulata volt. Az ország természeti adottságánál fogva kiemelt nemzetgazdasági érdekünk a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, bár ennek előfeltételeit jelentős versenyhátrányok mellett kell megteremtenünk, mivel az előirányzott támogatások mértéke elmarad a jelenlegi tagországokétól. A kivezető utat a szerkezetváltásban kell keresni, amiben fontos szerepet játszhat a biotermelés, az ehhez kapcsolódó kulturális adottságok és a falusi turizmus.
Magyarország agrár-tömegtermelése az 1980-as évek végére piaci válságba jutott. A vidék mezőgazdasági jövedelemforrása súlyos mértékben megcsappant a tradicionális ipari körzetek összeomlásával együtt, ezért a vidékfejlesztés az utóbbi évtizedben fontos válságkezelési kérdéssé vált. A rendszerváltás hozta gazdasági, társadalmi változások következtében a mezőgazdasági dominanciájú települések egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, melynek munkahelyek elvesztése, terjedő munkanélküliség, elvándorlás és elöregedés lett az eredménye. Míg a fejlettebb térségek feltételei javultak, a mezőgazdasági területek hátrányos helyzete az 1990-es években konzerválódni látszott az ipari foglalkoztatottak munkanélküliségével súlyosbítva. Ezek a vidéki térségek kutatási témák központjába kerültek.