A házi emlősállatok fertőző betegségei [antikvár]

ELŐSZŐ A jelen jegyzet s. - Mészáro^^.; A^ házi- állatolc fertőző betegségei /6, kiadás, 1913/ c, tanlcönjrv kiegészítésére szolgál» Olyan uj részleteket tartalmaz, amelyek a fenti tanJcönyv megirása /1373-lA-/ óta váltak ismeretessé, vagy egyéb okból látssott indokoltnak azokat a jáinránytan tananyagába felvenni„ A jegyzet tehát kizárólag a fenti tanlcönywel együtt használható. A jegyzet egyes fejezeteiben utalás történik a tankönyv oldalszámaira /M-M:.,, old,/, ahová a kiegészitő szöveg tartozik. A legtöbb uj adat a betegségek előfordulása, járványtana, oktana, a l3.boratóriuml kór jelzés és a védekezés tekintetében vált ismeretessé. Ezeket igyekeztem a jegyzetben összefoglalni. Általában nem tárgyaltam viszont a betegségek tíinettanát és kórbonctanát. Ezekkel kapcsolatban utalok az illető tankönyvekre, ugyanugy mint a környezeti tényezők és az ujabb gjrógyszerek tekintetében az állathigiéniai és gyógyszertani tankönyvre. A kórokozók elnevezése tekintetében a nemzetközileg elfogadott nomenklatúrát használom, Balctériumok esetében a Bergev's Maxiual of Determinative Bacteriology, 8„ kiad.1974», virusok tekintetében pedig a Nemzetközi YirusnorD.enklaturai Bizottság /International Commitee on the Taxonomy of Viruses, IGHV/ által 1975-ben elfogadott megjelöléseket és csoportosítást alkalmazom. Elavalt syrionimatat /zárójelben/ csak akkor emlitek meg, amikor ezzel esetleges,értelemzavart kívánok eloszlatni, vagy régen begyökeresedett elnevezés változott meg. Megjegyzem, hogy a bakteriológiai nomenlű-aturábaaa következetesen alkalmazom azt az általános szabályt, amely szerint a nemzetség /genus/ nevet nagjr, a faj /species/ nevet pedig kis kezdőbetűvel irjuk /még aJdcor is, ha az utóbbi magáűnévből ered, pl. Salmonella thompson/.