A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 1964 [antikvár]

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK AZ ŐSTULOK ÉS A SZARVASMARHA ELÜLSŐ LÁBKÖZÉPCSONTJÁNBökönyi S. - Kállai L. - Matolcsi }. - Tarján R.A háziállat-történeti kutatás egyik célja annak tisztázása, hogy milyen változásokat okoz a háziasítás az állat szervezetében és milyen különbségek vannak valamilyen háziállat és vad fajtestvére között.A domesztikáció során ugyanis az ember kiveszi az állatokat megszokott környezetükből, s egy más, általa kialakított környezetbe helyezi; korlátozza életterüket, mozgási szabadságukat, egyhangúbbá teszi, esetleg új irányba állítja be táplálkozásukat; ezzel szemben gondoskodik szükségleteikről, megvédi ellenségeiktől, a klíma viszontagságaitól stb. Mindezek olyan tényezők, melyek kétség'kívül hatással vannak a háziasított állat szervezetére s ez a hatás morfológiai, fiziológiai és pszichikai irányban egyaránt változásokat okoz.A morfológiai változások közül a csontozaton végbemenőkkel több szerző foglalkozott, annál is inkább, mivel a háziasítás korai időszakában élt állatokból a csontok maradtak fenn napjainkig. Már Rütimeyer^, a történeti háziállatkutatás úttörője kiemelte, hogy a vad formák csontjai a háziakéhoz képest nagyobbak, erőteljesébbek, súlyosabbak, rajtuk az izomtapadásí felületek, az ideg- és érlyukak fejlettebbek, s a kompakt állomány a szivacsos állományhoz képest vastagabb. Räuber^ megállapította, hogy a vaddisznó tibiájának húzási szilárdsága mintegy 30%-kal nagyobb a házisertésénél. Schmidt^ hasonló kérdéssel foglalkozva kimutatta, hogy a házisertések végtagcsontjainak fajsúlya (különösen a tibiák és a metatarsusok esetében) kisebb, mint a vadsertésekéi. Szerinte a vaddisznó femurjának hajlítási szilárdsága mintegy 15%-kal, a nyomási szilárdsága pedig mintegy 30Vo-kal nagyobb, mint a házisertésé. Mwi-lef^ a házi és a vad formák csontjain észlelt fajsúly- és szilárdság-különbségek okát a szervetlen anyagok mennyiségének különbségével magyarázza, ugyanis a vadnyulak macerált vázát a testsúly 5,3%-ának, a házinyulakét pedig 4,3%-ának találta. Andrejeva^ a vad- és háziállatok metapodiumait vizsgálva kimutatta, hogy az eltérések elsősorban a diaphysis falának különböző vastagságában nyilvánulnak meg. Az eltérések okait a vadállat csontjának jobb vérellátásában látja, s ez érdekes összefüggést mutat Rütimeyer ama megálla-1L. Rütimeyer: Die Fauna der Pfahlbauten der Schweiz. Neue Denkschr. d. Allg. Schweiz. Ges. d. ges. Na-turwiss. 19 (1962) 28 sk.2A. Raubet: Elastizität und Festigkeit der Knochen.3A. Schmidt: Über den Einfluss der Domestikation auf die mechanischen Qualitäten der Pars compacte vonSus scrofa dom. usw. Arch. f. Entwicklungsmech. d. Organism. 41 (1915) 472. S05.4E. Müller: Vergleichende Untersuchungen an Haus- und Wildkaninchen. Zool. Jahrf. Abt. f. 2ool. u. Physiol 36. 501.^ E. Andrejeva: Osztrojenii kosztej nekotoryh dikih i domasnich zsivotnyh. Probléma proiszhozsdenija domasnich zsivotnyh. (Leningrad, 1933.) 263-311.