Bővebb ismertető
SZÁMVETÉS
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1975-TÖL*
SZABÓ LÓRÁND
Egy-egy ötéves tervciklus végén és kezdetén jó alkalom kínálkozik arra, hogy a közművelődési intézmények is számot adjarmk tudományos tevékenységükről. Jelen összefoglalásunk egyfelől az 1975-től 1980-ig terjedő V. ötéves terv alatt elvégzett tudományos kutatásokról, a gondokról és eredményekről kíván számot adni. Egyúttal körvonalazni törekszik az elkövetkező VI. ötéves tervben magunk elé tűzött feladatokat, az egyéni és intézményi kutatások főbb témaköreit, s az egyes témák kutatásának mintegy kronológiai ütemezését is. Amikor megvontuk a múzeum elmúlt öt esztendejének tudományos mérlegét, a leszűrhető tapasztalatokra építve tűztük ki az elkövetkező évek kutatási tennivalóit. Számvetésünk erről a sokrétű, bonyolult, nem egyszer objektív és szubjektív nehézségekkel is küszködő, ám egészében mégis — talán szerénytelenség nélkül állithatjuk - eredményesnek mondható tevékenységi területünkről kívánja tájékoztatni a múzeumi Közlemények olvasó közönségét.
Ma már a tudományos kutatómunka egyik fontos területének keU tekintenünk a különböző jellegű kiáUitásokkal kapcsolatos tény- és anyagfeltáró tevékenységet. Múzeumunkban az elmúlt öt év során számos időszaki kiállítás megnyitására került sor, s közülük egyik-máák (mint pl. az elmúlt évben menyílt Agrártörténeti emlékek védelme c., a Mezőgazdaság a plakátokon c., a Tangl Harald emlékkiállítás, vagy a vadászfegyverek fejlődéstörténetét mutató kiállítások) megrendezéséhez számottevő anyagfeltárásra volt szükség.
Sokkal jelentősebb méretű kutatómunkát igényelt az állandó kiállítások anyagának összegyűjtése. Az V. ötéves tervciklusban több vidéki filiálé létesült, megnyitásukhoz sokrétű levéltári és tárgyi anyaggyűjtést kellett végezni. Beható kutatómunkával készítették elő a Múzeum munkatársai azokat az áUandó kiállításokat, amelyek egy-egy nagyobb tájegység, vagy éppen egy agrárágazat jellegzetes viszonyait mutatták be múzeumi eszközökkel. Ezek: a Duna-Tisza-közi kertkultúrás tanyavilág történetét reprezentáló Lajosmizsei Tanyamúzeum, a Gabonagazdaság-történeti Múzeumhoz kapcsolódó. Csabai tanya és Csókási malom címmel megnyitott múzeum, a Szeged- és Kalocsa-környéki fűszerpaprikatermelés történeti fejlődését, a tennelés és feldolgozás fázisait bemutató kalocsai Magyar Fűszerpaprika Múzeum, a dél-balatoni kertkultúra történeti útját is feltáró boglárlellei üzemi múzeum, a Georgikon Majormúzeum újabb egységében, a Szekérszínben berendezett eszköz- és gépfejlődéstörténeti kiáUítás, illetve a bognár-és kovácsműhely és a Badacsonyi Állami Gazdaság üzemi múzeuma. Sok tudományos kapacitást kötött le a kisebb körre szorítkozó, ún. mezőgazdasági tájmúzeumokkal kapcsolatos feháró és kiállítás-tervezői, rendezői tevékenység. Az elmúlt öt év alatt nyílt meg a felsővadászi, a cecei, a dégi és a lébénymiklósi tájházak, illetve múzeumok, valamint a kétegyházi gépfejlődés-történeti gyűjtemény.