Bővebb ismertető
A budaörsi kora római temető kocsi-és lósírjainak archaeozoológiai vizsgálataavagyA budaörsi kora római temető lovaiKÖRÖSI ANDREABudaörs-Kamaraerdei dűlő (2. Ih.) lelőhelyen - a Hosszúréti patak északi oldalán, a Pistályi réten - 2002 márciusától 2003 októberéig folytatott leletmentő ásatást Dr. Ottományi Katalin régész (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága) vezette. A raktárbázis építését megelőző próbaásatás és feltárás során 14 hektárt tártak fel. A terület a neolitikumtól az Árpád-korig lakott volt.^ Az ásatás során egy kora római temető is feltárásra került, amelyben római kocsitemetkezésesek (kocsisírok) és önálló lósírok is előkerükek. A késő vaskorban a Kárpát-medencét megszálló kekák közül Budaörs határában az eraviscusok telepedtek le, mely törzs a rómaiak megérkezése után is megmaradt eredeti helyén.^ A romanizálódó kelta eraviscus törzs előkelőségei megőrizték hitvilágukat és temetkezési hagyományaikat is, és a leggazdagabb családok az elhunyt hozzátartozójukat a túlvilági utazáshoz szükséges utazókocsival, felszerszámozott lovakkal és kutyájával együtt temették el.^ Jelen tanulmány ezeknek a kocsi- és lósíroknak a ló- és kutya csontmaradványait értékeli.A temetőből négy bolygatatlan kocsisír került elő, három sírban (124., 125., 162. sír) négykerekű kocsi volt két lóval (1. kép), egy sírban (126. sír) kétkerekű könnyű kocsi vok három lóval eltemetve. A temetőben három önálló lósir (79., 83., 86. sír) is vok, melyek kissé távolabb helyezkedtek el ugyan a kocsisíroktól, de ugyancsak az eraviscus törzsi arisztokráciához köthetők.^ Ugyanehhez a körhöz tartozik a kocsi nélküli 117. sír is, amelybe két felszerszámozott lovat és egy vadászkutyát tettek. A lósírokból egy-egy felszerszámozott ló teljes váza került elő. A csontok többnyire rosszmegtartásúak, töredékesek, a koponya és az állkapocs a felszedés során a legtöbb esetben sérült, vagy összeroppant.1. KOCSITEMETKEZÉSES SÍROKA kocsitemetkezéses sírok Budaörsön két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba a két lovas-kocsi sírok tartoznak, ahol a négykerekű kocsi mellé két lovat tettek. A másik csoportba a három lovas-kocsi sír tartozik, ahol egy kétkerekű kocsi mellé három lovat helyeztek. Viszonylag mély, és többnyire nagyméretű gödröt ástak,' Ottományi Katalin: Őskori települések Kamaraerdő területén. In: Ottományi Katalin-Mester Edit-Mráv Zsolt: Antik gyökereink. Budaörs múltja a régészeti leletek tükrében. Budaörs 2005. 9-14.9.^ Ottományi Katalin: A kelta-római kori település Kamaraerdő területén. In: Ottományi K.-Mester E.-Mráv Zs.: Antik gyökereink. 15-29.15.^ Mráv Zsolt: Kocsival a túlvilágra. Kocsit tartalmazó temetkezések a budaörsi római település temetőjében. In: Ottományi K.-Mester E.-Mráv Zs.: Antik gyökereink. 56-60. 56. (továbbiakban: Mráv Zs., Kocsival.) Ottományi Katalin: Római kori település temetője Kamaraerdő területén. In: Ottományi K.-Mester E.-Mráv Zs.: Antik gyökereink. 38-55.43.9
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató