A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 2013-2015 [antikvár]

Fosszilis őstulok (Bos primigenius Boj.) a keceli tőzegtelepről KOROSI ANDREA BEVEZETÉS A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Állatcsont-gyűjteményében található egy jó állapotú, majdnem ép, fosszilis őstulokkoponya és combcsont. A leletek 1972-ben kerültek a Múzeumba. Kecelről, a tőzegtelep kitermelése során került elő egy jobb oldali combcsonttal (femur) együtt. Abban az időszakban más múzeumok gyűjteményei is gyarapodtak^ a Tiszából előkerült fosszilis leletekkel. A koponya majdnem ép, de hiányzik a jobb oldali szarvcsap, a bal oldali maxilla töredékes, és hiányoznak a fogak is, az M^'^ kivételével. A koponya kiegészítésre került a bal oldali szarvcsapról készített jobb oldali szarvcsap-másolattal. A koponya sötétbarna-fekete színezetű, sztratigráfiai kora ismeretlen. A lelet jelentősége, hogy Magyarországon a különböző történelmi korokban jelentős számban élő, majd a 10. századra kihalt őstuloknak csak kevés viszonylag ép koponyájával rendelkezünk. Az eddig ismert koponyaleletek nagy része töredékes, főként a homlokcsont és/vagy a szarvcsapok területéről került ki. Eddig a Magyarországon előkerült és közzétett, viszonylag ép koponyák száma 6. Fontos adatot képvisel az előkerült combcsont, mely segít meghatározni az állat testméretét és nemét. A combcsont hossza 461,5 mm.^ Az ebből számolt marmagassága^ 1491 mm, mely a nagybajomi és a korai holocén^ őstulok mérettartományába esik. Neme ez alapján bika. AZ ŐSTULOKKOPONYA OSZTEOLÓGIAI LEÍRÁSA A koponya leírása C. Grigson^ és saját munkám^ alapján történt. Felülnézet (Kép 1): A koponya pentagonoid alakú. A fejéi közepesen széles, egyenes. A szarvcsapok a homlokcsont hátsó részéből indulnak, először oldalirányba, majd előre fordul- ' Bököiyi Sándor: Aurochs (Bos primigenius Bo).) remains from the Őrjeg peat-bogs between the Danube and Tisza rivers. Őstulok (Bos primigenius Boj.) leletek az Órjeg tőzeglápjaiban. Cumania I. Archeologia Kecskemét 1972.17-56. (A továbbiakban: Bökönyi 1972.) Vörös István: An aurochs (Bos primigenius Boj.) skeleton from the mesolithic peatbogs at Kecel-Rózsaberek. Folia Arch.38. Budapest 1987. 65-88. (A továbbiakban: Vörös 1987.) ' Legnagyobb hossza: 461,5 mm; caputfemoritól mért hossza: 429,2; prox. epi. szélessége: 158, mélysége: 97,6; diaph, szélessége: 50,3, mélysége: 54,2, dist. epi szélessége: 131,2, mélysége; 129,3 mm. ^ Matolcsi János: Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindesauf Grund von ungarischen Knochenmaterial. Zeitschriftfür Tierzüchtung und ZUchtungsbiologie. Band 87. Heft 2. Hamburg 1970.89-137. ' Jánossy - Vörös 1981. 91.; Vörös 1987.80. ® Grigson, Caroline: The craniology and relationships of four species of Bos. 1. Basic craniology: Bos taurus and its absolute size. Journal of Archaeological Science 1. London 1974. 353-379. Grigson, Caroline: The craniology and relationships of four species of Bos. 2. Basic craniology: Bos taurus L. Proportions and angles. Journal of Archaeological Science 2. London 1975.109-128. Grigson, Caroline: The craniology and relationships of four species of Bos. 3. Basic craniology: Bos taurus L. sagittal profiles and other non-measurable characters. Journal of Archaeological Science 3. London 1976.115-136. ' Körösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Budapest 2008. (A továbbiakban: Körösi 2008.)