A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete IV. [antikvár]

ELŐSZÓA Mezőgazdasági Múzeum bibliográfiai sorozatának előző három kötete a hűbériségen alapuló agráralkotmány és agrotechnika könyvészetét tartalmazta. A Múzeum bibliográfiai munkacsoportja által összeállított jelen negyedik kötete a magyarországi kapitalizmus korszakába vezet át és 1896-tal zárul. Az 1896. év .sem politikai, sem gazdaságtörténeti szempontból nem határol korszakot, arra törekedtünk azonban, hogy jelen kötetünk terjedelme nagyjában azonos legyen az előzőével.Ha akár csak futólagosan is áttekintjük e kötetünk tartalmát és összehasonlítjuk azt előző kötetünkével, észrevehetjük a nagy fejlődést a mezőgazdasági szakirodalom területén. Termékeinek száma ugrásszerűen emelkedik, területe élesebben elhatárolódik a szomszédos tudományokétól, új ágazatai fejlődnek ki, a művek közvetlenebbül mezőgazdasági és egyre részletesebb kérdésekkel foglalkoznak.A bibliográfus munkáját ez részben megkönnyíti, mert felmenti őt az alól, hogy az általánosabb című könyvekben is keressen mezőgazdasági vonatkozásokat, de meg is nehezíti, mert új határterületek keletkeznek és felveti a kérdést, hogy mi tartozik még az agrárkönyvészet körébe.A kapitalizálódás következménye: a fokozódó árutermelés növekvő függésbe hozta a mezőgazdaságot a többi termelési ágtól, illetve a külföldi piacoktól. Az állam mindinkább belátja a támogatás szükségességét a termelés technikai javítása, a hitelellátás, a vámpolitika terén; a termelők saját szövetkezeti összefogásukban keresnek védelmet az ipari és banktőkével szemben. Ez a folyamat világosan tükröződik az agrárirodalomban is; a termelési kérdések mellett fejlődnek a közgazdasági és az állami vonatkozások: az agrárpolitika és az agrárszakigazgatás irodalma, persze gyakran csupán átfogóbb tartalmú munkák egyik részeként. Arra törekedtünk, hogy kötetünk híven mutassa a termelési és az agrárközgazdasági szakirodalom arányában beállott változást és ezért felvettünk abba minden olyan vám-, hitel-, adó-, szociál-, értékesítés-politikai vagy szövetkezeti stb. munkát, amely a mezőgazdaságot is érinti.Mezőgazdaságinak tekintettünk minden olyan kiadványt, amely abban az időszakban a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott kérdéssel .foglalkozik; kötetünk tehát nemcsak az erdészetet, hanem pl. a vízügyet, a ló-sportot is magában foglalja. Míg azonban a földművelésnek és a mezőgazdasági iparnak egész termeléstechnikai irodalmát felöleltük, addig a vízgazdálkodás és hasonlók tekintetében csak a termeléspolitikai munkákat vettük fel. Az pedig talán nem szorul megokolásra, hogy mezőgazdasági föld-, vegy-, növény- és állattani, valamint meteorológiai szakcsoportokat ís elkülönítettünk. Ezekben, .az akkori szakirodalmi helyzetnek megfelelően, még sok az általánosabb tar-