A magyar növény fajtakísérletezés centenáriuma 1992. [antikvár]

ELŐSZÓ A magyar gazdatársadalom jelentős évfordulót ünnepel. 1892-ben Magyaróvárott az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár kezdeményezésére állították be az első növényfajta-kísérleteket. Ezzel a lépéssel kezdődött Magyarországon a hivatalos fajtakísérletezés, majd az itt szerzett eredmények és tapasztalatok alapján az állami fajtaminősítés. Korszakformáló lépés volt a magyar mezőgazdaság számára az akkori fogalmak szerint fejlett mezőgazdasági országok gyakorlatának átvétele. A fajtavizsgálat és fajtaminősítés követelményrendszere: fajtaazonosság, egyöntetűség, és az, hogy a fajta szakszerű nemesitől munka eredménye legyen, gyakorlatilag ma is helytálló. Korszakformáló volt ez a lépés, mert számunkra Európát jelentette, azzal azonos színvonalat és megbecsülést. Talán nem túlzás azt mondani, hogy most ismét válasz út előtt állunk, mint 100 évvel ezelőtt. Akkor az volt a tét, hogy tudunk-e európai léptékű és közhitelű kísérleteket beállítani, fajtaminösítési és törzskönyvezési rendszert alkotni, a fajták a nemesítők és a temék-minöség védelmére a fogyasztó érdekében. Most az a tét, hogy alkalmas lesz-e a gazdaságunk és benne a mezőgazdaság arra, hogy befogadja az Európai Közösség normáit, hogy ezáltal bennünket is befogadjanak. Mindnyájunkra rendkívüli felelősség hárul, erre a szakmai közösségre különösen is, mert fejlesztéseit, vizsgálati módszereit, minősítési rendszerét, a fajtavédelem szabályozását a nyugat-európai gyakorlathoz kell igazítania. A tulajdon-, minőség-, és az eredetvédelem azok a kulcsszavak, amelyekkel szélesebbre tárhatjuk termékeink számára a határok kapuit. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet alapvető feladata, hogy tudományos igényű vizsgálataival az új növényfajták minőségét, gazdasági értékét, és arra vonatkozóan a nemesítő jogosultságát megállapítsa, illetve mindezt az állami minősítésen keresztül garantálja, akár hazai, akár külföldi fajtáról van szó.