A mezőgazdaság energiagazdálkodása 13. [antikvár]

I. A MEZŐGAZDASÁGI ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÁI5ALÁN0S ÖSSZEFÜGGÉSEI ÉS GYAKORLATA Az 1978-ban lezajlott második olajárrobbanást követően, más európai országokhoz hasonlóan, hazánkban is széles körU, jól összehangolt előkészítő mimka indult meg a VI. ötéves terv országos energiagazdálkodási programjának megfogalmazása, a nemzeti energiapolitika cél-, feladat- és feltételrendszerének kimunkálása érdekében. Az Ipari Minisztériiim Országos Energiagazdálkodási Hatósága, az OMPB irányításával teljes részletességgel feltárta a főbb népgazdasági ágak konkrét energiagazdálkodási feladatalt, amelyek egyrészt a meglévő energetikai gépek és berendezések energiatakarékos üzemeltetésére éa az energiaraclonalizáláal programok, ill. energotechnológlal fejlesztések megvalósítására,másrészt az ország energiahordozó struktúrájának megváltoztatására, a hazai energiaforrások bővítésére irányulnak. A mezőgazdasági ágazat mind a két területen országos energiaellátási szempontból is számottevő energiapolitikai feladatok megvalósításával: mindenek előtt a tüzelőolaj-felhasználás jelentős mértékű csökkentésével, s ezen túlmenően a biomassza energetikai hasznosításának műszaki-technológiai megalapozásával hivatott elősegíteni az országos célkitűzések valóra váltását. A legutóbbi évek folyamán végrehajtott többszöri hazai energia-áremelés következtében a mezőgazdasági termelés összes energia költsége olyan nagyságrendet ért el, hogy az energiagazdálkodási kormányprogram következetes végrehajtása, a népgazdasági célok teljesítésén túlmenően, ma már a mezőgaz; asági v.illalatok eredményes gazdálkodásának is nélkülözhetetlen feltétele. 1. A mezőgazdasági energiagazdálkodás helyzete és eredményei A mezőgazdasági energiagazdálkodás jelentős kezdeti eredményének kell tekintenünk, hogy a korábbi, évi közel 10 %-ob növekedéssel szemben az 1978-80. közötti időszakban a mezőgazdasági összes energia-felhasználása 1,72 millió t OE-ről 1,65 millió t OE-re, ezen belül a folyékony szénhidrogén felhasználás mértéké 1.474 ezer t-ról 1.388 ezer t-ra csökkent. Az energiahordozó atruktura kívánatos változása - különösen a könnyű tűzelőlaj felhasználás jelentős caökkenése - ilyen rövid idő alatt természetszerűleg még nem érzékelhető, mert ennek feltétele az energetikai gépek cseréje, ami több évet igényel. Az ágazat számára uj problémaként jelentkezik az energiaköltségek dinamikus növekedése. A csökkenő energiafelhasználáa ellenére a mezőgazdasági nagyüzemek energiaköltsége 1978. éa 1980. között 8,4 milliárd Ft-r<5l 13,8 milliárd Pt-ra emelkedett, éa a nem mezőgazdaaági eredetű anyagköltségek egyik legjelentőaebb komponensévé vált. A mezőgazdasági termelés összes energiafelhaaználáaának 1978-1980. közötti caökkenéaét elaőaorban a gázolaj felhaaználás mintegy 30 ezer t-val éa a