Bővebb ismertető
Az elmúlt két évtizedben a tenyésztésszervezésnek egy olyan egységes rendszere alakult ki, amelyben a tenyésztőüzemek, az állattenyésztési felügyelőségek, a teljesítményvizsgáló állomások, a mesterséges termékenyítő állomások, valamint a Számítástechnikai Központ és és az Országos Takarmápyozási és Állattenyésztési Felügyelőség tevékenysége egy zárt technológiai egységet alkotott. Ebben a rendszerben minden résztevékenység szorosan kapcsolódott egymáshoz és feltételezte egymást.
Az utóbbi néhány esztendőben egyre több ellentmondást okozott a szolgáltatásnak az igazgatási, hatósági feladatokkal való keveredése és egy szervezetben történő ellátása. E két alapvetően más tartalmú tevékenységnek különválasztását halaszthatatlanná tette az a körülmény, hogy az állattenyésztési ágazat termelési rendszerében és szervezetében, a gazdálkodó szervezetek működésének színvonalában, a vezetésben, a termelőegységek számában és területi elhelyezkedésében, különböző integrációs formákban, mélyreható változások következtek be.
Ezek a vátozások tették szükségessé az állattenyésztés irányítási rendszerének és szervezetének 1983.1. 1-vel bekövetkezett átalakítását, amely során hat állattenyésztő vállalat, valamint azok tevékenységének összehangolására egy Állattenyésztő Közös Vállalat, és a tenyésztésszervezési, igazgatási és hatósági feladatok ellátására az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet jött létre.
A tenyésztésirányitás átszervezésével egyidejűleg a törzskönyvezés gyakorlata is módosult oly formában, hogy minden fajtafenntartó végezhet (saját fajtájának) törzskönyvezést, ha az előírt feltételekkel rendelkezik.
Az új szerkezetű évkönyvvel olyan anyagot kívánunk az olvasó kezébe adni, amely a fajtafenntartás, a nemesítés és az árutermelés területén dolgozók részére egyaránt jól áttekinthető és közvetlenül felhasználható formában tartalmazza az információkat, tenyészetenként is bemutatva az eredményeket.
Ez tette indokolttá az évkönyvben az egyes fajták és a hibridek önálló feldolgozását és értékelését, ami jelentős szerkezeti és logikai módosulást okoz az előző évek évkönyveinek szerkezetéhez képest.
1983-ban az ÁTMI által hitelesített törzskönyvi ellenőrzésbe vont kocaállomány 24 550 db volt (lásd az 1-5. táblázatot).
A fajtatiszta állományok törzskönyvezése 70 tenyészetben 13 481 kocára, a hibridek törzskönyvezése pedig 36 tenyészetben 4349 kocára teijedt ki.
A törzs- és az ellenőrzött tenyészeteken kívül 2 árutermelő telepen 352 kocával folyt a magyar fehér hús X ma'^yar lapály X duroc keresztezése és a 18 árutermelő telepen 6368 kocával a hibrid végtermékek ellenőrzése.
Az egyes tisztavérű fajták és hibridek eredményeit a következők szerint értékeltük:
- az állomány minőségi megoszlása,
- a szaporasági és felnevelési teljesítményvizsgálat (SZFTV),