A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon [antikvár]

Jelen kiadvány célja, hogy tudományos igényű áttekintést nyújtson a környezetszennyező elemek forgalmáról, összefoglalja az e téren összegyűlt hazai és nemzetközi eredményeket közérthető formában. A tanulmány vizsgálja a szennyezések forrásait, az egyes elemek felhalmozódását a levegőben, vízben, talajban, növényben, tehát az ember környezetében. Hazánk környezeti állapotának bemutatásán túl ismerteti az ásványi elemek hiánya vagy túlsúlya által okozott betegségeket és tüneteket, utalva ezzel a lakosság potenciális vagy aktuális veszélyeztetettségére. Megemlítjük, hogy olyan toxikus elemek mint az ólom, kadmium, arzén, higany stb. dúsulása a környezetszennyezés legveszélyesebb formáját jelentik, amely alapvető egészségügyi, gazdasági és ökológiai jelentőséggel bír. A daganatos, légúti és érrendszeri betegségek ill. halálokok ugrásszerű növekedése hazánkban szorosan összefügg a környezeti káros elemterheléssel. Az említett mikorelemek felezési ideje a talajban rendkívül hosszú, akkumulációjuk a tápláléklánc, ill. az élő szervezetek visszafordíthatatlan károsodásához vezethet. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében folyó kutatások évente sok millió forint kiadást jelentettek, melyek egy részét a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium biztosította. A kísérletek és vizsgálatok költséges infrastruktúrát, szabadföldi és laboratóriumi hátteret, szakképzett személyzetet igényelnek. A környezetvédelmi kutatások nem tekintenek hosszú múltra vissza, tulajdonképpen a vizsgálatok kezdeteinél tartunk. Másrészről azonban máris olyan alapvető ismeretekkel rendelkezünk, melyek megalapozhatják a szükséges védekezési beavatkozásokat, megfelelőbb egészségügyi határértékek és szabványok állapíthatók meg, ill. környezetkímélőbb technológiák terjeszthetők el. Megfogalmazhatók a fontosabb tennivalók, hatósági feladatok és kutatási prioritások is.