A termékszerkezet fejlesztés szükségessége és feltételei a juhtenyésztésben [antikvár]

BEVEZETÉS A juhászat a nagyüzemi állattenyésztés azon ágazata, amely az elmúlt évtizedekben biológiai alapjában, termelési színvonalában, termékstruktúrájában és tartástechnológiájában nem újult meg. Változatlanul őrzi a legrégibb hagyományokat, az elmaradottság jegyeit. Ágazati sajátosság a nagyfokú exportorientáltság is. A vágójuh, juhhus és juhtejből készült kaskavál sajt döntő hányada exportra kerül, a gyapjút ugyan a hazai ipar használja fel, de a külpiaccal való közvetlen kapcsolatát jelzi, hogy a termelési volumen közvetlenül befolyásolja a gyapjuipar importigényét. A juhtenyésztés változatos sorsában ismét hullámvölgy tapasztalható. Helyzete különösen aggasztó, mert mintegy 70-80 millió dollárértéket képviselő külpiac-aktiv ágazatról van szó, amely devizakitermelő és kiváltó képességét a súlyosbodó külkereskedelmi nehézségek között is vi-rszonylag jól megőrizte, termeléséhez csak igen minimális importanyagra van szükség. Az ágazatban végbement változások, a termékszerkezetet konzerváló hatások feltárása és nyomonkövetése hangsúlyosan fontos, mivel ezeket a folyamatokat nem korrigálták az adminisztratív ráhatások, s a termelés alakulását egyértelműen a szabályozás szabta feltételek határozták meg. Így a mai különleges állapot a piacérzékenység és szabályozási rugalmasság példájaként szolgálhat, s a változások támpontként értékelhetők abban a vonatkozásban is, hogy az indirekt irányítás milyen naprakész ismereteket, módosításokat, s a kedvezőtlen tendenciákra milyen természetű reagálásokat igényel. Ezek késztettek arra, hogy az ágazatnak és termékszerkezetének fejlesztését, s a fejlesztés feltételeit részletesen vizsgáljuk. Reméljük, hogy tanulmányunk az üzemek és az ágazati irányítás számára segítséget ad a juhtenyésztés helyzetének rendezéséhez, s gondolatokat ébreszt a más ágazatokban felmerülő tennivalók meghatározásához is.