A vidék fenntartható fejlődése [antikvár]

Bevezetés A magyarországi vidék változatos sorsa minden bizonnyal új fejezet elé érkezett, amikor korszakos kihívások - mint a gazdaságot, társadalmat, a kömyezetet átalakító globalizáció, a klímaváltozás ténye és kilátásai - válaszút elé állítják a vidékpolitikát is. A kihívásokra adható válaszokban, a kilátásokban sok a bizonytalanság, ezért különösen fontos az útkeresés, a szóba jöhető megoldások, a lehetséges válaszok feltárása. Ezt kívánta előmozdítani a 2005. februárban meghirdetett „Párbeszéd a vidékért" mozgalom. Célja: a tudatos vidékpolitikára irányítani a figyelmet, arra ösztönözni a politikát, hogy az állam kiemelt szerepet vállaljon a vidéki térségek fejlesztésében. A mozgalom eredményeként 2005-2006-ban törvényt készítettek elő, amelyet a parlament minden pártjának támogatásával (90%-os arányban) plenáris vitára javasoltak. A törvénytervezet szerint az országgyűlés létrehozza a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot, amelyben a parlamenti pártok képviselői, a tudomány (akadémiai, egyetemi értelmiségiek), az önkormányzatok, vállalkozók, egyházak képviselői ülnek. Vagyis a vidéki térségek szereplői. A Tanács jogosítványai: javaslatokat tesz és nyomon követi az állami fejlesztéseket, gondoskodik a vidék érdekeinek érvényre juttatásáról. (A Tanács és a Párbeszéd-mozgalom szervesen épült az MTA - Nemzeti Stratégiai Kutatások - keretében készült korábbi vidékfejlesztési programokra. Mindenekelőtt a regionális kutatásokra és az agrártudományosságon belüli vidékfejlesztési programokra. A regionáUs kutatások terén említeni kell Enyedi Györgyöt és tanítványait - Csatári Bálintot, Kovács Katalint, G. Fekete Évát, Rechnitzer Jánost az agrárkutatáson belül a Láng István vezette programot a fenntartható fejlődés vidéken és agrárgazdaság témakörben. Ez utóbbi eredménye volt a 2005-ben közreadott monográfia, Csete László - Láng István: „Fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés". Ahogy megjegyzésre érdemes a Párbeszéd a vidékért mozgalom és az új vidékpolitika indítványozója és vezetője, Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke. Indítványozta és vezette a Nemzeti Stratégiai Kutatások programját is 1996-2005 között.) Döntő változást hozott az Európai Unió Tanácsának rendelete, amely 2005 szeptemberében kötelezővé tette a tagállamoknak önálló vidékfejlesztési program kimunkálását és e vidékfejlesztési programhoz egy új intézmény, a nemzeti vidéki hálózatok kiépítését. Magyarországon 2006-ban fogalmazták meg az Új Magyar Vidékfejlesztési Programot a 2007-2013 közötti európai tervezési időszakra, és 2008. december 2-án alakult meg a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, amelynek elnöke Glatz Ferenc akadémikus, és amelynek elnökségében - a 2005. évi mozgalomhoz hasonlóan - megtalálhatóak az akadémiai élet szereplői.