Adatok Doboz gabonatermesztéséhez [antikvár]

Részlet: "Doboz község Békés megye keleti részén, Békés, Sarkad, Békéscsaba és Gyula között, a Fekete-Körös mellett fekszik. Hajdan erdők vették körül. Haán szerint az alföldi ember a tölgynek hüvelyét, vagy tokját doboznak nevezi s szerinte a község innen vette nevét. Karácsonyi szerint a régi magyar nyelven doboz apró, sárga szilvát jelentett. Szerinte a falu neve innen ered. Békés megye községei közül Doboz neve fordul legelőször elő az oklevelekben. Doboz az Árpádok alatt királyi sertéshízlaló hely volt. I. Géza 1075-ben és II. István 1124-ben kelt okleveleiből, valamint a váradi püspök 1273-ban kelt leveléből kitűnik, hogy lakóinak egy része királyi kanász volt. A falut azonban már 1308-ban a Hunt-Pázmány és az Aba családok bírták. 1403-ban említi először oklevél Felső-Dobozt. Ez a Fekete-Körös régi folyása mellett, a mai Doboztól (hajdan Alsó-Doboztól) délkeletre feküdt. Az 1561-es összeírás szerint alsó- és Felső-Doboz a Korona birtokában volt, s 1403-tól 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott. Lakói mint virrasztók, halászok és erdőőrök szolgálták a várat. A vár számára faszenet is égettek. Doboz Gyula várának eleste után török kézre került. Felső-Doboz a török uralom alatt kezdi elveszteni önállóságát. A falut a XVII. században a Veres család bírta 1635-ig. Ebben az időben olvadt bele Felső-Doboz Alsó-Dobozba. Felső-Doboz egyetlen emléke a határ Faluhely nevű része. 1685 után Doboz is elpusztult. 1699-ben néhányan újra megülték, de 1703-ban ismét elnéptelenedett. 1713-ban telepedtek le lakói újra. 1720-tól 1798-ig a falu földesurai a Harruckern-család, illetőleg örökösei voltak. 1798-ban a gróf Wenekheim-család birtokába jutott. 1735-ben a doboziak is részt vettek a Péró-féle lázadásban."