Agrárgazdasági fogalomtár [antikvár]

E kiadvány megjelentetésével célunk az volt, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat keretében az agrárgazdaságban érintett valamennyi érdeklődő számára az alapvető és olykor új fogalmak, szervezetek, folyamatok területén rövid, áttekinthető magyarázatokkal segítsük azok megismerését és értelmezését. E munkára azért vállalkoztunk, mert tapasztalataink szerint az EU harmonizáció kapcsán az agrárgazdaság széles körében számos új fogalom honosodik meg, amelyek pontosítása és egységes értelmezése közös érdekünk. A rendelkezésre álló külföldi szakirodalomból - elsősorban jó áttekinthetősége, de a magyar agrárgazdaság meghatározó német kapcsolatai alapján is - összeállításunk alapjául a hannoveri IMA kiadó 1996-os állapotot tükröző „Agrilexikon" kiadványát választottuk, átdolgozva, kiegészítve számos egyéb szakterület - például térvonatkozású környezetvédelmi tervezés, környezetvédelem, terület- és vidékfejlesztés, közgazdaság, bank- és pénzügy - időszerű fogalomkörével. A gyűjtemény összességében több, mint 900 címszó magyarázatát és német megfelelőjét tartalmazza, továbbá az EU-val kapcsolatos szakterületen túlmenően - céljainknak megfelelően - részletesen kitér az agrárgazdasággal kapcsolatos németországi törvénykezésre és az intézményi rendszer bemutatására is. A könyvben felváltva fordul elő a Németország és a Német Szövetségi Köztársaság kifejezés, mindkettő az újra egyesült német államot jelöli, de az egyesítés előtti egyezményekben, szerződésekben a volt NSZK vett részt. Kiadványunkban elsősorban a német szakirodalommal foglalkozók részére jelenthet segítséget a címszavakat tartalmazó kétnyelvű szószedet, és a tárgykör leggyakoribb német rövidítéseinek jegyzéke. Összeállításunkat néhány szakterület hazai szakkifejezéseinek magyarázatát tartalmazó melléklettel bővítettük; ezzel is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a gyűjteményt az államigazgatásban, a termelésben, az élelmiszeriparban, a szaktanácsadásban valamint az oktatásban érintettek is egyaránt haszonnal forgathassák. A kiadvány jellege, de elsősorban terjedelme miatt nem törekedhettünk sem teljességre, sem mélyebb szakmai magyarázatokra, inkább a különböző szakterületek átfogása volt a cél. Tudjuk, számos területen bővítésre, pontosításra, az időközi változások követésére, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a gyűjtemény jövőbeni aktualizálására, egyes fogalmak és értelmezések „honosítására" is szükség lesz, amihez várjuk észrevételeiket és javaslataikat. A szerkesztő és a kiadó