Agrárgazdaságtan [antikvár]

Részlet: I. fejezet AZ AGRÁRGAZDASÁGTAN TÁRGYA ÉS FELADATAI A mezőgazdaság gazdaságtana - más elnevezéssel agrárgazdaságtan - a mezőgazdaságban érvényesülő gazdasági törvényszerűségeket kutatja és tárja fel. A gazdasági élet egészének általános törvényszerűségeit a marxi-lenini politikai gazdaságtan vizsgálja és magyarázza meg. A politikai gazdaságtan feladata megismerni azokat az általános törvényeket, amelyek egy-egy társadalmi-gazdasági alakulatban az egész gazdasági élet és benne valamennyi gazdasági ágazat fejlődését megszabják. Ezért tekintjük a politikai gazdaságtant alapvető gazdaságtudománynak, s a közgazdaságtudományok gerincének. Nagyon találó a politikai gazdaságtan eme szerepére Marx megjegyzése: a társadalom anatómiája a politikai gazdaságtanban keresendő. 1. A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtudományok A gazdasági élet általános törvényszerűségeinek feltárása nem teszi feleslegessé az egyes gazdasági ágazatok fejlődési törvényeinek közelebbi megismerését, konkrét elemzését. A termelés egyes ágainak külön, részletes vizsgálata az ágazati gazdaságtudományok: az ipargazdaságtan, a kereskedelem gazdaságtana, az agrárgazdaságtan és a közelekedés gazdaságtana feladata. Miért van szükség ezekre a tudományokra ? Mi magyarázza az ágazati gazdaságtanok és az agrárgazdaságtan létrejöttét? Az ágazati gazdaságtudományok szükségességére Marx is utalt, amikor kiemelte, hogy általában vett. termelés nem létezik, hanem a termelés mindig a »termelés külön ágazatát jelenti. Az egyes ágazatok puszta létezésével azonban még nem indokolható az ágazati gazdaságtudományok szükségessége és a politikai gazdaságtan alapján való kifejlődése. Az okot abban találjuk meg, hogy a társadalmi munkamegosztás fejlődésének eredményeképpen a gazdaság egyes ágazatai bizonyos sajátosságra és meghatározott önállóságra tesznek szert. 1/ Engels a Konrád Schmidthez intézett levelében a kereskedelemre vonatkozólag igy irt: " mihelyt a termékekkel való kereskedés a tulajdonképpeni termeléssel szemben önállósul, saját mozgását követi, amelyen ugyan nagyjában-egészében a termelés mozgása uralkodik, de részleteiben és ezen az általános függésen belül ismét csak saját törvényeit követi, amelyek ennek az uj tényezőnek természetéből adódnak. " Ugyanebben a levélben hasonló értelemben szól Engels a pénzügy és a pénzforgalom természetéről is. "Mihelyt - 9 -