Agrártudományi Közlemények 1970/1-4. [antikvár]

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályát és az egész magyar tudományos életet súlyos veszteség érte Manninger Rezső akadémikus halálával. Manninger Rezső az állatorvostudomány kimagasló képviselője, nagy eredményeket felmutató és világszerte ismert és megbecsült művelője volt. Benne nemcsak szűkebb szaktudományának, hanem - a magyar tudományos élet egyetemességének egyik legkiválóbb reprezentánsát vesztettük el. 1890. július 7-én született Sopronban. A soproni evangélikus líceumban, a mai Berzsenyi Dániel gimnázium elődjében érettségizett 1908-ban. Ezután az Állatorvosi Főiskolára iratkozott be, ahol 1912-ben kitűnő jelzésű oklevelet szerzett. Ekkor hívta meg Hutyra Ferenc tanszékére gyakornoknak, ahol 1916-ban tanársegéddé, 1917-ben pedig adjunktussá nevezték ki. 1918-ban az immunitástanból magántanárrá habilitálták. Egyetemi ny. rk. tanári címet 1921-ben kapott, 1923-ban pedig az immunitástan ny. rk. tanárává nevezték ki, majd pedig amikor Hutyra Ferenc 1927-ben megvált a járványtani intézet vezetésétől, a járványtan ny. rk. tanára lett. 1934-ben nevezték ki egyetemi ny.r. tanárnak. A járványtani intézetben később, mint annak igazgatója dolgozott 51 éven át - nyugalomba vonulásáig (1953).