Bővebb ismertető
A második világháború után az iparilag fejlett tőkésországok mezőgazdaságában mélyreható változások mentek végbe. Ezek társadalmi-gazdasági kihatásai igen sokrétűek. A tőke rendkívül erőteljes behatolása a mezőgazdaságba egyre inkább átalakítja annak technikai alapját. A fejlett technika mind szélesebb körű alkalmazása, új technológiai, biológiai módszerek elterjedése, termelékenyebb állatfajták kitenyésztése és számos jelentős felfedezés szinte forradalmasítóan hatott a mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdaságban lezajló tudományos és technikai forradalom következtében a mezőgazdaság munkaigényes ágazatból tőkeigényes ágazattá alakult át. A kézi munkát egyre inkább a gépi munka váltja fel. A mezőgazdasági munka termelékenysége gyorsan növekszik, a legtöbb iparilag fejlett tőkésországban gyorsabban, mint az ipari munka termelékenysége. Lenin az „Újabb adatok a mezőgazdasági kapitalizmus fejlődéstörvényeiről" című művében az amerikai mezőgazdaság tanulmányozása során arra a következtetésre jutott, „hogy a kapitalizmus a mezőgazdaságban, ha kifejlődését az ipar fejlődésével hasonlítjuk össze, közelebb áll a manufaktúraszakaszhoz, mint a gyáripar szakaszához. A mezőgazdaságban még túlsúlyban van a kézi munka, és a géphasználat viszonylag rendkívül kicsi." A háború utáni fejlődés következtében ez ma már nem jellemző az iparilag fejlett tőkésországok mezőgazdaságára.