Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános járványtan [antikvár]

ELŐSZÓ Az 1939-ben ,,A házi emlősök fertőző betegségei" címen megjelent liönyvem előszavában megígértem, hogy a bakteriológiából, az immunitástanból és az általános járványtanból tartott előadásaimat külön kötetben adom ki. E kötet kézirata 1944 karácsonyára el is készült, a budapesti hadműveletek idején azonban összes Jegyzeteimmel együtt elpusztult. Üjból meg kellett tehát írnom. E körülmény mentse Ígéretem késő beváltását. E késedelmet annál inkább sajnálom, mert Preisz Hugó professzornak 1899-ben megjelent iía/cíeno/og^mja óta magyar nyelven az állatorvos igényeit figyelembe vevő ilyen természetű könyv nem látott napvilágot. Könyvem azt a címet viseli ¦ ugyan, hogy ,,Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános Járványtan", a valóságban azonban ennél többet iparkodik nyújtani. Szándékom ugyanis az volt, hogy olvasóit általánosságban mindazokkal a tárgyi adatokkal és felfogásokkal ismertessem meg, amelyek feltevésem szerint szükségesek ahhoz, hogy beleéljük magunkat a háziállatok fertőző betegségeinek kór- és gyógytanába, és hogy megértsük a különleges járványtani problémákat. Ezért a szoros értelemben vett bakteriológiai, immunitástani és általános járványtani ismereteken túl- különösen a fertőző betegségek kórfejlődéstanával és az orvosló eljárásokkal jóval szélesebb mederben foglalkoztam, mint ahogy az a hasonló irányú könyvekben történni szokott. A könyv tehát voltaképpen bevezetés a Mócsy János tanártársammal együtt kiadott BelgyógyászatMTíknak a fertőző betegségeket tárgyaló I. kötetébe. A könyv megírásakor azt a rendszert követtem, melyet immár évtizedek óta előadásaimban jónak találtam. A közölt anyag természetesen bővebb egyetemi előadásaim anyagánál. Célom volt ugyanis kielégíteni azoknak a hallgatóimnak az igényét is, akik a szűkre szabott tanulmányi idő alatt megbeszélésre nem kerülő részletkérdések iránt is érdeklődnek, s egyúttal a gyakorlatban működő kartársaimnak is segítségére lenni, akik a tudomány haladásáról óhajtanak tájékozódni. Ezenfelül azok a kartársaim, akik kisebb, pl. vágóhídi laboratóriumban tevékenykednek, a VI. és VII. fejezetben, elszórva a többi fejezetekben is, olyan, saját tapasztalataink szerint is bevált technikai eljárások leírását találják, amelyeket a legegyszerűbb viszonyok között is bakteriológiai és szerológiai munkálatok elvégzésekor felhasználhatnak. Részint a könyv terjedelme, részint pedagógiai okok késztettek arra, hogy a tárgyalt kérdések megismerésének történeti fejlődését részletesen nem tárgyaltam. E helyett, egy rövid történeti bevezetés után, iparkodtam lehetőleg híven tudományunk mai állását rögzíteni. Hogy ez itt-ott egyéni interpolációk segítsége nélkül nem történhetett meg, azt hiszem, nem szorul magyarázatra.