Állatorvosi belgyógyászat 1-2. [antikvár]

Előszó A könyvünk negyedik kiadásának megírása óta eltelt kereken hat esztendő alatt szaktudományunk területén jelentékeny haladás történt. A jelen kiadás szövegének kialakításakor ezért a hatalmasan megnőtt irodalmi anyag figyelembevételével és saját tapasztalataink alapján a munkát újból minden részében alaposan átdolgoztuk. Egyes fejezeteket nemcsak kiegészítettünk, hanem szinte új köntösbe öltöztettünk, ezenfelül pedig néhány újabban ismeretessé vált kórforma tárgyalásának új fejezeteket szenteltünk. Az volt ezúttal is törekvésünk, hogy könyvünkkel a gyakorlati igényeket elégítsük ki. Az írásmód tekintetében ebben a kiadásban, eddigi gyakorlatunkon túlmenőleg, kiejtés szerint írtuk az idegen eredetű műszavakat. Ebben eleget tettünk a Magyar Helyesírás Szabályai 267. pontjának, amelynek értelmében „a közkeletű idegen tudományos műszavakat magyarosan írjuk". Annak megítélésében, hogy a mi szaktudományunkban mi a közkeletű kifejezés, magunkat illetékesnek tartottuk. Nem irtuk ellenben magyarosan a műszavaknak azt a részét, melyet családnévből képeztek (pl. pasteurellózis), szintúgy a kórokozók, a növények és állatok tudományos nevét, az összetett latin kifejezéseket (pl. bronchitis catarrbalis), valamint a gyógyszerek védett nevét. Budapest, 1964 január havában MANNJNGER REZSŐ MÓCSY JÁNOS