Bővebb ismertető
Bevezetés
Nemzetközi méretekben megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol fokozódik a városiasodás és az ipartelepítés, egyre nehezebb munkaerőt szerezni az erdei munkához. Ennek következtében minden vágásterületi munka racionalizálása és gépesítése fontossá válik.
Az elmúlt néhány év alatt különösen a gyérítési munkák mennyisége csökkent jelentős mértékben, elsősorban azért, mert az előhasználati fakitermelés általában vékony és alacsonyabb rendű választékait egyre nagyobb bér- és eszközköltségek terhelik. Az utóbbi évtizedben élénk szakmai viták folytak arról, hogy csökkenthető-e és milyen mértékben a nevelővágások száma. A gyérítés nélküli erdőgazdálkodás lehetőségét is felvetették.
1960-ban az összes fakitermelésen belül a gyérítések fatömegaránya még 34,8% volt, 1977-ben már csak 27,4%. A kívülállók előtt valóban úgy tűnhet, mintha a gyérítés nélküli erdőgazdálkodás felé tartanánk.
A kérdés sokkal bonyolultabb. A csökkenő munkaerő és a növekvő költségek mellett sem lehet lemondani a fafeldolgozó-ipari kapacitások ellátásához szükséges előhasználati faanyag meghatározott mennyiségéről mint nyersanyagról. A széles körű vizsgálódások alapján a kutatók és a gyakorlati szakemberek egyaránt úgy vélik, hogy — a fanyersanyag-bázis bővítésére és az állományok minőségi hozamának fokozására való tekintettel — a nevelővágások még hosszú ideig elodázhatatlan feladatát fogják jelenteni az erdőművelésnek. Ezért folyamatos és jelentős kutatások, új gyakorlati eljárások szükségesek ahhoz, hogy a nevelővágások egyáltalán végrehajthatók legyenek, és a kitermelési költségek ésszerű határon belül maradjanak.
A társadalmi—gazdasági átalakulással járó tendenciákat megfordítani nem lehet. Tudomásul kell venni, hogy az erdőgazdálkodási ágazat a jövőben is munkaerő-kibocsátó ágazat lesz, ezért a munkaerő további csökkenésével kell számolni. A népgazdaság fanyersanyag-ellátásával kapcsolatos feladatokat — ilyen körülmények között — csak a termelékenység nagyfokú növelésével, erőteljes gépesítéssel és az új technikához szorosan kapcsolódó új típusú üzem-és munkaszervezéssel lehet megoldani.
Könyvünk az előhasználati fakitermelés korszerű gépesítéséhez kíván segít-