Az őszi búza szervesanyag termelése és tápanyagforgalma I. [antikvár]

eloszo Hazánk természeti erőforrásokban - kevés kivételtől eltekintve - szegény, a mezőgazdasági termelés számára azonban viszonylag kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. Növénytermesztésünk évente 93 millió tonna légszáraz anyagot produkál, amelyből 35 millió tonna a szén. Ez pontosan háromszor annyi, mint a hazai szénbányászat évi termelése, A mezőgazdasági rendeltetésű földek arányát tekintve kedvező helyzetben vagyunk, a termőföld értéke nemzeti vagyonunk 18%-át teszi ki, ez több, mint kétszerese az összes ásványvagyon értékének. Nemzeti jövedelmünk 22-23%-a a mezőgazdaságból származik. A növénytermesztés eredményeit az elmúlt időszakban az ipari eredetU inport anyagok (gép, kemikália, fűtőanyag stb.) gyorsan növekvő felhasználásával alapoztuk meg. A növekvő energia és nyersanyag árak miatt a műtrágya és növényvédőszer felhasználás a mezőgazdaság egyik legnagyobb költségtényezőjévé vált. Egyik oldalról a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott népgazdasági elvárások, másik oldalról a termelés költségeinek emelkedése kényszerit rá bennünket arra, hogy a növénytermesztés struktúráját, technológiáját, anyag- és energia felhasználásának szerkezetét gyökeres vizsgálatnak és revíziónak vessük alá. Feladatunk, olyan optimális technológiák kidolgozása, amelyek a növények számára mind térben és időben optimális tápanyagellátást biztosítanak. Ez a hagyományos agrokémiai szemléleten tulmutató, a növények tápanyagfelvételi és növekedési folyamatainak vizsgálatát célzó kutatások szervezését igényli. E téren a jelen kiadvány úttörő jellegű, mivel egyik legfontosabb gazdasági növényünk — az őszi buza — tápanyagfelvételi folyamataival kapcsolatos hazai és külföldi eredményeket foglalja össze. Budapest, 1982. julius 12. Dr. Nagy Bálint c. egyetemi tanár