Az újrakezdés és a vég tavasza [antikvár]

A témaválasztás és indoklásaEgyütt indultunk neki ennek a munkának, idős barátommal, az örökifjúnak hitt Pál Jóska bátyámmal, de végül egyedül maradtam a befejezéssel. Természetesen tudtam, hogy súlyos beteg, s erről maga számolt be. De ez hosszú ideig nem hátráltatta közös munkánkat, s a mindig mellette álló felesége bíztatott is, hogy jöjjek csak újabb kérdésekkel, olvasnivalóval, mert ez élteti Jóskát". Szelleme, a világ dolgait követő figyelme és bölcsessége nem vett tudomást a megélt 93 esztendőről, fiatalos maradt, s arca, mint mindig, mosolygós. Aztán lassan elfogyott a fizikai ereje, és utolsó találkozásunkat követően alig 2 hónappal, végleg elment. Drága Jóska Bátyám! a közös munkánkat befejeztem, s ezzel meg is köszönöm a barátságodat, amivel évtizedeken át kitűntettél.* * *Csak egy nagyítót tettünk Erdei Ferenc változásokkal teli életrajzára! Először az 1956. és 1957. esztendő fordulójára, majd 1957 tavaszára.Így született meg ez a könyvecske. Annak az időszaknak a két végpontját nagyítottuk ki, amikor Erdei tudományos munkásságát hivatásszerűen - szakkifejezéssel élve: főfoglalkozásban -, az általa kialakított és országos jelentőségű intézménnyé fejlesztett Agrárgazdasági Kutató Intézetben folytatta. Mert megfigyelő és szintetizáló képessége kora gyerekkorától jellemzője volt, és soha nem is szüneteltette ezt. Még akkor sem, ha ennek végtermékei csak levelekben, kisebb feljegyzésekben fogalmazódtak meg. Mert írt, mindig, mindenütt, minden körülmények között: 1956 októberének vészterhes óráiban, a börtönökben, és a halálos ágyán is, rendületlenül. Jegyzetelt, megfigyelt, értékelt, emlékeztetőt készített. A Nagy Imre kormány üléseinek egy részéről csak Erdei feljegyzéseiből vannak ismereteink.A címet adó kezdet" az 1956-os év vége - 1957 eleje, tavasza. A vég" 1971 januárjától tart Erdeinek az 1971 májusában bekövetkezett haláláig. A kezdet a - politikai szerepvállalások miatt félbeszakadt, vagy talán inkább csak takaréklángra állított - tudományos