Barátaink a fák [antikvár]

ELŐSZÓINTEBMATIONAl VBAB OF FORSm tOttAz Egyesült Nemzetek Szervezete 2011. évet az Erdők Évévé nyilvánította. Ez a döntés elsősorban azzal állhat összefüggésben, hogy a haladó emberiség összefogása, pozitív törekvései ellenére sem sikerült megállítanunk az erdőterületek csökkenését. Ma Földünkön közel 4 milliárd hektár az erdőtakaró, de évente még ma is mintegy 6 millió hektárral csökken. Az erdővesztés Afrikában és Dél-Amerikában a legerőteljesebb. Nem ellensúlyozza ezt Európa és más fejlett térségek erdőgyarapodása.Ismert, hogy hazánkban kiemelt figyelmet fordítunk az erdősültség fokozására, mivel a szomorú trianoni békeszerződés erdeink 4/5-ének elvesztését okozta. Az elmúlt 20 évben 228 ezer hektárral gyarapodtakerdeink, különösen a magánerdő-gazdálkcdók végeznek példamutató erdőtelepítési munkát. Így ma országunk területének több mint ötödét Európában egyedülállóan gazdag fafaj-összetételű erdők borítják.A jelen könyv hangsúlyozza az erdők és a fák kiemelkedő környezetvédelmi szerepét.így rámutat - az egyetemi kutatások bázisán - a klímavédelemben való jelentőségükre, megújuló nyersanyag- és energiaforrásként pedig a jövőbeni fontosságukra. E munkának azonban sokkal kedvesebb és egyszerűbb célja van: szeretné, ha jobban ismernénk a fákat, cserjéket. Felismernénk, barátként köszöntenénk őket sétáink közben. Tudnánk, hogy a különböző tárgyakat, eszközöket melyik fából lehet legelőnyösebben elkészíteni. A különböző virágok, termések, hajtások milyen egyéb értékeket (gyógyszer, élelem stb.) hordoznak magukban. Azt szeretném leginkább aláhúzni, hogy a könyv rávilágít arra, hogy nem csak az árnyékot adó lombba boruló fák a barátaink, hanem az általuk létrehozott pótolhatatlan nyersanyag, a fa is. A fosszilis nyersanyagok készleteinek apadása és egyéb környezeti problémáik határozottabban igénylik a megújuló faanyag fokozottabb, sokoldalúbb felhasználását.Hogyan oldhatjuk fel ezt az ellentmondást: használjunk a mainál sokkal több fát, de gyarapodjanak erdeink is. Űgy gondolom, a megoldás a kezünkben van: a meglévő, értékes erdeinket kezeljük tartamosan, és létesítsünk minél több ipari és energetikai faültetvényt. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóinak felmérése szerint ma hazánkban közel 700 ezer hektár olyan, gyenge minőségíj szántó és parlagterület található, ahol céiszeríj lenne erdőket, faültetvényeket létrehozni. A rendszerváltást követően a fafeldolgozási ágazatok termelése jelentősen visszaesett, és a pozitív erdőgyarapodás ellenére kb. 30%-kal csökkent. Ma hazánkban egy fő fajlagos faanyag-felhasználása hengeres, feldolgozatlan fában kifejezve 0,7 mVév. Ez megegyezik Földünk átlagával, de messze elmarad a fejlettebb országok 1-1,2 m'/év értékétől.Bízom abban, hogy az évgyűrűkbe zárt nemes szépségű, kiváló tulajdonságú faanyag visszanyeri eredeti rangját, és egyre több faház, játszótér, bútor, ajtó, ablak és egyéb termék készül belőle. Ezt azért is fontosnak tartom, mert a fatermékekben a levegő szén-dioxidja hosszú évekre, évtizedekre tárolódik, csökkentve ezzel a klímaváltozás veszélyét.így egyet kell értenem erdész-faiparos kutatóink (TÁMOP 4.2.2-08/1 -2008-0020 kutatási program) következő jelszavával; Küzdj a klímaváltozás ellen, ültess és használj több fát!".