Dokumentumok, tanulmányok a Kállay Miklós által vezetett küldöttség 1938. évi francia- és olaszországi útjáról [antikvár]

A 20. század hátrányosan köszöntött Magyarországra. Az I. világháború győztes hatalmai az országot feldarabolták és ennek következtében jó termőképességű területek vesztek el. Ez lélektanilag is hátrányosan érintette az új határokon belüli és azon kívül rekedt lakosságot. Az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatott gazdáknak fontos volt a termésbiztonság elérése. Ennek érdekében több területen is támogatást kaptak az öntözés elterjesztésére. Különösen az Alföldön vált szükségessé az időjárási szélsőségeknek kiszolgáltatott üzemek vízellátásának megszervezése. A hazai árvízvédelem, valamint a mezőgazdaságot sújtó káros vizek elvezetése magas szinten állt. Az öntözés területén a tőlünk délebben fekvő országok - földrajzi adottságaiknál fogva - lényegesen több ismerettel rendelkeztek. A magyar gazdák támogatása érdekében olyan vízgazdálkodási fejlesztésekre volt szükség, amely közel azonos feltételeket nyújtott, mint amilyennel nyugati társaik már rendelkeztek. Ennek felismerése vezetett oda, hogy a döntéshozók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a modern öntözéses technológiákat illetően. A két világháború között eredményesen működő Országos Öntözésügyi Hivatal munkatársai és szakértői hasznosították a külföldi ismereteket, így rendszeresen tanulmányozták az olasz és francia megoldásokat is. Ennek részét képezte 1938-ban a hivatal vezetője és kísérete által a két ország öntözéses vidékein tett látogatás.