Egyetemes tizedes osztályozás 63. [antikvár]

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) a könyvtárak és tájékoztató intézmények dokumentumainak rendszerezésére szolgáló nemzetközi szakrendszer, amely felöleli az ismeretek egész területét. Ezt az osztályozási rendszert a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (Fédération Internationale de Documentiation = FID) jogelődje fejlesztette ki Melwil DEWEY tizedes osztályozásából. Az ETO első francia nyelvű kiadása (1905) óta a teljes és rövidített táblázatok sok kiadást értek meg. A mintegy 200 ezer fogalmat magukban foglaló kiadások már számos nyelven megjelentek.Magyarországon az ETO-t 1912-től kezdve használják és 1949 óta a legtöbb hazai könyvtár és dokumentációs intézmény bevezette. Az ETO első - a FID által jóváhagyott - magyar nyelvű rövidített kiadása (FID Publ. No. 389) 1966-ban jelent meg MSZ 4000-66 R jelzettel.Az ETO állandó korszerűsítéséről nemzetközi együttműködés kertében a FID gondoskodik. A változásokat 1949 óta az Extensions and Corrections to the UDC című sorozat félévenként megjelenő kötetei tartalmazzák.Minden egyes kötet címlapjának verzióján feltüntettük az Extensions and Corrections to the UDC-nak azt a számát, amelyet a kötet szerkesztésénél figyelembe vettünk.Az ETO használatának szabályait a segédtáblázatok kötete tartalmazza. Az ETO egy-egy szakterületének táblázata önmagában csak korlátozott mértékben elegendő a különféle dokumentumok osztályozásához. Az egyes tudományágak, ill. osztályok, szakcsoportok között olykor sokoldalú kapcsolat áll fenn, emiatt szükség lehet más táblázatokban található jelzetekre, különösen a segédtáblázatokban közölt alosztásokra. A helyes osztályozás érdekében ajánlatos ezért a magyar teljes kiadás valamennyi kötetének együttes használatára.A könyvtári és dokumentációs osztályozás egységessége érdekében az ETO magyar nyelvű teljes táblázatai szabványként jelennek meg. A Magyar Szabványügyi Hivatal az egyes kötetek szövegeként az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ keretében működő Szerkesztő Bizottság által előterjesztett és a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség által jóváhagyott kéziratot (FID No. 390) fogadta el.