Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára [antikvár]

Népszerű és tudományos folyóiratokban sűrűn bukkantak fel cikkek különböző egzotikus, forró égövi fákról, bokrokról. így pl. 1993-ban az Élet és Tudományban Mi fán" terem? címmel jelent meg Surányi Dezső sorozata egzotikus gyümölcsökről, 1994-ben a Kertbarát Magazin Körséta egzotikus piacokon" címmel először trópusi gyümölcsökről (3: 43-6), majd trópusi zöldségekről (4: 43-6) közölt ismeretterjesztő cikkeket.Tőlünk délebbre, melegebb vidékeken hatalmas mennyiségű, európaiak számára a legtöbb esetben ismeretlen, különleges formájú és színű gyümölcs terem. Ebben a műben a trópusi és szubtrópusi területek termesztett gyümölcseinek elnevezéseivel és nevük etimológiájával foglalkozom. 112, világviszonylatban is jelentős gyümölcs 477 elnevezését ismertetem. Érdekes megemlíteni, hogy néhány egzotikus gyümölcsnek - bár kapható volt Budapesten - nincs magyar neve: pl. ang. kiwano, horned melón, jelly melón; fr. kiwano; ném. Kiwano, Hornmelone, Geleemelone 'Cucumis metuliferus'.Korunkban az emberi tevékenység az egzotikus növények széles körű elterjedését eredményezte. A tudomány és technika fejlődése során hazánkba is eljutottak a trópusok gyümölcsei (ananász, banán, kókuszdió stb.), fűszerei (bors, szerecsendió, fahéj stb.), élvezeti növényei (kóla, kávé, tea stb.).