Erdészeti kutatások 1972/I. [antikvár]

Részlet a könyvből:ÚJ FATERMÉSI TÁBLÁK A MAGYARORSZÁGI LUCFENYVESEKREDR. SOLYMOS REZSŐa mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Budapest1. BEVEZETÉSErdeink fatermésének növelésében kimagasló szerepe van a gyorsan növő fenyőféléknek. Termesztésük kibővítése és felkarolása a fatermés mennyiségének és minőségének gyors emelkedéséhez vezet. A fenyőfa-import mennyiségének csökkentéséhez a gyorsan növő fenyőfélék térfoglalásának növelése nagymértékben hozzájárulhat.Hazánkban a lucfenyő az egyik legértékesebb gyorsan növő fafaj. Ezért telepítését a számára megfelelő termőhelyen tovább kell fokozni. Bár Magyarországon nem őshonos, mégis megvan a lehetőség a jelenleginél és a tervezettnél nagyobb mértékű elterjesztésére.Magyarországon a lucfenyőt elsősorban a hegyvidéken telepítették. Számottevő lucosaink vannak a nyugati határszél mentén, valamint a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zemplén-hegységekben. A felszabadulást követő két évtizedben a lucosítás üteme meggyorsult. Ebben az időszakban a legtöbb lucfenyő erdősítés a Zemplén-hegységben (1075 ha) és Vas megyében (860 ha) volt. Ennek ellenére a lucosítás mértéke mégsem kielégítő. Mivel a jelenlegi és a várható faanyag-felhasználás azt mutatja, hogy a legnagyobb igény a fenyőben jelentkezik, azért a lucfenyőt még olyan termőhelyekre is célszerű telepíteni, amelyek csak részben felelnek meg igényeinek. Gyors növekedése, fájának sokoldalú felhasználhatósága még ilyen termőhelyen is gazdaságossá teszi termesztését.