Fagazdasági műszaki napok [antikvár]

Részlet a kötetből:ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁS ÖSSZHANGJÁNAK FELADATAI GEMENCEN Dr. Csontos Gyula Tisztelt Vándorgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Gazdaságunkat 1968. január 1-vel szervezte át a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium erdő- és vadgazdasággá "Gemenci1* előnévvel. Erdő- és vadgazdasággá történő szervezését indokolta, hogy a területen kiváló genetikai és vadászati értékű gímszarvaspopuláció él, viszont a szarvas élőhelye - az erdőterület - legértékesebb fafajainknak, a feketedió, magaskőris, tölgy és a gyorsannövő fafajok - nyárak és a füzek - esetenként optimális termesztésre is alkalmas. Az értékes és gyorsannövő fafajok termesztéséhez fűződő népgazdasági érdekeket kell tehát összehangolni az európai viszonylatban egyedülálló vadállomány és madárvilág - valamint a tájvédelem - és a mind több igénnyel jelentkező turizmus érdekeivel, Bonyolult, de az itt dolgozó szakember számára érdekes és megtisztelő feladat, A Gemenci ártéri táj gazdasága és szépsége, tájképi jellegzetessége, gazdag élővilága igen jól tükrözi a bioszféra kiváló egészségi állapotát, amely egyrészt megkönnyíti a környezetvédelmi feladataink megvalósítását, - másrészt az egészséges környezet iránt megnövekedett érdeklődés - amely az idelátogató turisták számának rohamos növekedésében jelentkezik - határozott gazdasági és rendeleti szabályok alkalmazása nélkül a környezet gyors leromlásához vezethet. Hogy a gemenci táj, az ország erdőtájai közül leginkább megtarthatta eredeti arculatát és megőrizte táji jellegét, helyzetéből adódó földrajzi - geológiai viszonyai - a Duna középszakasz jellege segítették.