Gabonatermesztők Kalendáriuma '98-99 [antikvár]

Augusztus emberiség története szorosan Jaipcsolódik a gabonatermesztés történetéhez. A gabonafélék adják az emberi kenyér és az állati takarmány legnagyobb részét. A gabona értékét a történelem során annak tárolhatósága, szállíthatósága és folyamatos piacképessége alakította ki. A gabona napjainkban még olyan eszközzé is válhat, mellyel adott országokra nyomást lehet gyakorolni. Minden korban vallási jelentőséggel is bírt; a minószi kultúrától egészen a kereszténysé-gig csaknem minden vallásban az imádság tárgya és szentségek hordozója volt. Közülük a legszentebb növénynek minden bizonnyal a kukoricát tekinthetjük, amelyhez a legnagyobb számban kapcsolódnak mitológiai istenek." (Jolánkai, 1995) E hónap szántóföldi műveletei közül a kalászos gabonatermesztésben a leglényegesebb elem a tarlóhántás elvégzése. A tarlóhántás összefoglaló név alatt általában azt a sekélyművelési módot értjük, melynek során 5-15 cm mélységben a learatott kalászos gabona után a táblát „rendbe tesszük". A tarlóhántás célja kettős: egyrészt a tarló és egyéb növényi maradványok felaprítása, talajba keverése, lebomlásának elősegítése, másrészt a talaj kultúráUapotának visszaállítása (szerkezet, víz-, hőgazdálkodás, gyomszabályozás stb.). Augusztus hónap kritikus szakasza a kukoricatermesztésnek is. Általában e hónap elejére még a későn vetett csemegekukoricák virágzása is végbement, és kezdetét veszi a szemkialakulás és szemtelítődés időszaka. Ugyanakkor ismeretes, hogy hazai klimatikus viszonyaink között augusztus hónapban a legkevesebb a csapadék - a hónap első két dekádja nagy valószínűséggel teljesen csapadékmentes. Ennek pozitív és negatív vonzatai is lehetnek. Az aszály jótékony hatása csökkentheti a kórtani veszélyeket, pl. az üszögöt (Ustillago maydis), kára viszont a szemtelítődés, az érés folyamatainak gátlása.