Bővebb ismertető
I. Általános baromfitenyésztési alapismeretek 1. A baromfi fogalma
A "baromfi" kifejezés más nyelvekhez hasonlóan a magyarban is egy gyűjtőfogalom, ami alatt a megközelítőleg 10.000 fajt magába foglaló változatos madárvilág mindössze néhány faját illetve azok egyedeit értjük. Ha elvonatkoztatunk szűkebb régiónk földrajzi (éghajlati) és kultúrtörténeti sajátosságaitól, talán könnyebb belátni, hogy mindazokat a madárfajokat amelyeket az ember teljesen vagy részlegesen domesztikált, vagy a háziasítás tényétől függetlenül, de az ember beavatkozásával tartásuk, szaporításuk lehetséges, egyben hasznos, nos ezeket a fajokat a megkülönböztető "baromfi" kifejezéssel illetjük. Az előbbi talán kicsit bonyolultnak tűnő meghatározás azért indokolt, mert a világ jelentős részén ebbe a fogalomba a tyúk, pulyka, kacsa, lúd és gyöngytyúk mellett beleértik a galambot, a hattyút, a pávát, a struccot, a ÍFácánt valamint a fürjet és más vadászati céllal tartott madárfajokat is.
Egyébiránt ezt az elnevezést használjuk, függetlenül attól, hogy az állat élő vagy levágott, piackész állapotban van.
2. A baromfi biológiai sajátosságai
A baromfi testalakulása ^
A baromfi szervezete az Avcs (Madarak) rendszertani osztályba tartozó fajok sajátos életmódjának megfelelően alakult, ami számos külső jellegzetességben és l>első biológiai sajátosságban is megnyilvánul.
Az előbbiek közé tartozik az evolúció e szintjére oly annyira jellemző kűltakaró, a táplálékfelvétel módjához alkalmazkodó, de rendkívüli változatosságot mutató csőr és a fajok többségénél a repülést szolgáló elülső végtag. Mindezekhez harmonikusan társul a test jellegzetes felépitettsége. A medencei végtagok a test egyedüli viselői, melyek stabilitása különösen a nagy élótőmeget elérő hús hasznosítású állományok szelekciójában fontos szempont.
Az élővilágra jellemző cél és funkció okszerű kapcsolata a belső sajátosságoknál is tetten érhető, nevezetesen a csontos váz jellegzetességei (vállöv, végtagok, mellcsont), a csontszövetek nagyfokú biokémiai labilitása és a légzőkészülék szerkezete.
A baromfi testtájai: a fej, a törzs és a v^tagok.